A lehűlni nem akaró óceánok, a szokatlanul meleg Antarktisz és az egyre fokozódó éghajlatváltozás miatt a Föld rekordmeleg sorozata ezen a héten tovább folytatódott. Elúbb a vasárnap, majd a hétfő lett az ember által mért legmelegebb nap az európai éghajlati szolgálat szerint.
Jó esély van arra, hogy amikor a keddi adatok beérkeznek, három egymást követő napon is globális rekordmeleg lesz − mondta Carlo Buontempo, a Copernicus európai klímaszolgálat igazgatója. „Ezek általában nem elszigetelt csúcsok” − tette hozzá a szalember, akinek szavait az AP hírügynökség adta hírül.
A Copernicus által szerdán közzétett ideiglenes műholdas adatok szerint a hétfői nap 0,06 Celsius-fokkal (0,1 Fahrenheit-fokkal) volt melegebb, mint a vasárnapi, amely 0,01 Celsius-fokkal (0,2 Fahrenheit-fokkal) volt melegebb, mint az előző legmelegebb nap, 2023. július 6-a.
Az óceánok és az Antarktisz mellett az Egyesült Államok és Kanada nyugati része, valamint Kelet-Szibéria is különösen forró volt az elmúlt napokban. A tudósok szerint ez egyértelműen az ember által okozott éghajlatváltozás.
Az éghajlat melegszik az üvegházhatású gázok növekedése következtében
− mondta a Copernicus igazgatója.
Egyes tudósok attól tartanak, hogy az éghajlatváltozás felgyorsul. Buontempo szerint az elmúlt napok magas hőmérsékletei összhangban vannak ezzel az elképzeléssel, de még túl korai lenne erre a következtetésre jutni. „Lehet, hogy ez az első jele a hőmérséklet-emelkedés ütemében bekövetkező változásnak” − közölte. Más tudósok viszont nem látják a gyorsulás jeleit.
A Föld már 13 egymást követő hónapban döntött melegrekordot. A globális hőmérséklet az elmúlt év átlagában több mint 1,5 Celsius fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időkben, ami úgy tűnik, hogy meghaladja a felmelegedés globálisan elfogadott határértékét. Amikor ezt a határértéket 2015-ben meghatározták, úgy gondolták, hogy az 20 vagy 30 évre vonatkozik, nem csak 12 hónapra. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatal szerint az elmúlt hét napban világszerte több mint 1600 helyen dőltek meg melegrekordok.
A kutatók szerint az éghajlatváltozás miatt 120 ezer éve nem volt ilyen meleg. Bár a tudósok nem lehetnek biztosak abban, hogy a hétfői volt a legmelegebb nap ebben az időszakban, a hosszabb távú átlaghőmérséklet nem volt ilyen magas azóta, hogy az emberiség elkezdett mezőgazdasággal foglalkozni.
Az elmúlt 120 000 év nagy részében jégkorszakban éltünk, ma pedig egyértelműen melegebb van ennél.
− közölte Andrew Dessler, a Texas A&M Egyetem éghajlatkutatója, hozzátéve, hogy a tanulmányok szerint az elmúlt 10 000 év legmelegebb időszakát éljük.
A Pennsylvaniai Egyetem klímakutatója, Michael Mann szerint azonban még mindig nehéz ezt megállapítani, mivel a fák évgyűrűiből, korallokból és jégmagokból származó adatok nem nyúlnak vissza ilyen messzire.
„A magas hőmérséklet okozta halálesetek azt mutatják, hogy milyen katasztrofális, ha nem teszünk erőteljesebb lépéseket a széndioxid-kibocsátás csökkentésére”, amely a fő hőcsapdát létrehozó gáz, árulta el Natalie Mahowald, a Cornell Egyetem éghajlatkutatója egy e-mailben.
A Copernicus előzetes adatai szerint a globális átlaghőmérséklet hétfőn 17,15 Celsius fok volt. A tavalyi év előtt az előző feljegyzett legmelegebb nap 2016-ban volt, amikor az átlaghőmérséklet 16,8 Celsius-fok volt. A július általában a legmelegebb hónap a bolygó egészét tekintve − mondta Buontempo.
Az El Nino − a Csendes-óceán átmeneti felmelegedése, amely világszerte megváltoztatja az időjárást és megnöveli a globális hőmérsékletet − az év elején véget ért, és az előrejelzések szerint a La Nina lehűlést hoz, de az El Nino hatása továbbra is fennáll − közölte Buontempo, hozzátéve, hogy az óceánok 15 hónapja hőrekordokat döntenek.
A Copernicus 1940-ben kezdte meg a hőrekordok vezetését, de az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányai által végzett mérések egészen 1880-ig nyúlnak vissza. Buontempo és más tudósok szerint valószínű, hogy 2024 még melegebb lesz, mint a rekordot döntő 2023-as év.
A tudósok szerint a szélsőséges hőmérsékleti rekordok neem dőlnének meg olyan gyakran, mint az elmúlt években, ha nem lenne az éghajlatváltozás. Az ENSZ klímatárgyalásainak korábbi vezetője, Christiana Figueres szerint „mindannyian megsülünk”, ha a világ nem változtat azonnal irányt, „de a célzott politikának lehetővé kell tennie ezt az átalakulást”.