Sok áthánykolódott éjszaka után végre kiderült, mégsem kell lemondanunk a kávéról, maximum a finomról. A helyzet ugyanis az, hogy az ízletes arabica kávé szaporodását és életét komolyan fenyegeti az éghajlatváltozás, de van egy kiváló helyettesítője, a robusta. Ez ugyan kevésbé aromás, viszont ellenálló, jól szaporodik és olcsóbb is.
Időről időre felröppen a hír, hogy a kávéról örökre le kell mondanunk, mert a klímaváltozás először az egekbe repíti az árát, majd már nem is lesz, hisz igen vízigényes növény. Hogy élhetjük túl e mindennapi drog nélkül, amit a világ apraja-nagyja fogyaszt reggel és délután, élénkítés vagy épp álomba ringatás céljából?
Naponta több mint 2,2 milliárd csészényi kávét fogyasztunk, ezek nagy része arabica vagy robusta kávébabból készül, de a 70-féle kávéfajta királya egyértelműen az arabica, ami az elfogyasztott fekete nedű háromnegyedét teszi ki. Ez a legrégibb ismert faj, ami Etiópiából származik, de első feljegyzett fogyasztása Jemenben történt. Viszont tradíció, és jó íz ide vagy oda, ez a típus az egyik legkevésbé ellenálló a kártevőkkel szemben, és a legigényesebb is, érzékeny a talajra, a hőmérsékletre, a csapadék mennyiségére és a páratartalomra is. Vagyis a klímaváltozásra.
Úgyhogy nem csoda, ha a kávétermesztők és a kutatók megkongatták az arabica-vészharangot, az előrejelzések szerint 2050-re a termés 80 százaléka veszélybe kerül az éghajlatváltozás miatt. Mit lehet tenni, hisz az elfogadhatatlan, hogy kávé nélkül maradjunk! A kávékedvelő kutatók belevetették magukat a munkába, és az arabica helyettesítésére alkalmas kávéfajták keresésébe fogtak.
Például olyan, amit árnyékban is lehet termeszteni. Ez lehetne az a klímaintelligens kávéfajta, ami ellenáll a változó körülményeknek és az éghajlatváltozásnak. De nincs is igazán szükség innovációra, mivel a 19. század vége óta ismert egy ilyen ellenállóbb faj, bár igaz, kevésbé finom, mint az arabica.
Az arabica vetélytársa évszázadok óta a robusta, aminek szaporodásához két növény kell (az arabicához nem, mert önbeporzó), savanykásabb ízvilágú, igénytelenebb, de olcsóbb és több termést hoz, mint a kávékirálynő arabica. Sajnos a szaporodási differenciák miatt nem lehet őket keresztezni, pedig az lenne az ideális állapot, lenne egy finom és igénytelen új kávéfajtánk.
A kávécserje szubtrópusi, trópusi növény, évente minimum kétszer virágzik. De a páratartalom függvényében akár nyolcszor is virágba borulhat. Az elmúlt évtizedekben az ellenállóbb robusta termesztése 30 százalékkal nőtt, ami jó hír, mert több kávét termel, mint az arabica, miközben kevesebb műtrágyára és vízre van szüksége. Ez sem új típus, az 1800-as évek végén találtak rá az Egyenlítő mentén, de mivel kevésbé gazdag ízvilágú, nem lett annyira népszerű, mint az aromás arabica. A helyzet azonban most változni fog.
Az ellenállóbb, nagyobb hozamú és magasabb koffeintartalmú robusta lehet a finomabb, de érzékeny arabica helyettesítője az egyre rosszabb klimatikus viszonyok között. Ehhez persze a robusta minőségét fenn kell tartani, vagy akár emelni is, és a termelékenységét is növelni kell. A kutatások tehát a genetikára és termesztésre fókuszálnak.
Egy francia–brazil–amerikai kutatócsoport 5 éven át vizsgálta Brazília három magaslati kávétermesztő régiójában a robusta és az arabica növények tulajdonságait, hogy megállapítsák, a „robusztus” valóban ellenállóbb-e, és hogy variálódnak a fajták ízei.
Kiderült, a robusta tökéletesen alkalmazkodik a magasabb régiók viszonyaihoz, sok és finom termést hoz a sanyarúbb körülmények között is.
Így kinevezték a jövő klímaintelligens kávéjának. Három attribútum segítette ehhez hozzá, a fenntarthatósága, a jó íze és az adaptációs képessége. Kérdés, ha ilyen jól működik a robusta Brazíliában, máshol is termeszthető-e sikerrel.
A trópusi éghajlatú Floridában kezdtek kísérletezni vele úgy, hogy robusta és arabica kávécserjéket is ültettek különböző helyszíneken. Ez volt az első ilyen jellegű próbálkozás Floridában, és a körülmények persze messze eltértek a braziltól csapadék, talajminőség, hőmérséklet szempontjából. Az eredmények még váratnak magukra, de a fenntartható kávétermelést segítheti a precíziós gazdálkodás, ami nyomon követheti a talaj nedvességének adatait, a tápanyagszintet és a kártevő-populációk meglétét, mennyiségét. De a klímamodellezés is komoly támaszt jelenthet, ha a predikciókról, a jobb növényadaptációról, az öntözésről és a növényvédelemről van szó.
(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)