Egy úttörő tanulmányban a 8 órás időintervallumon belüli étkezés megvalósíthatóságát vizsgálták és azt, szabályozza-e a glükózszintet, fogyaszt-e, például az elhízott és a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő serdülők körében. Ami biztos, az időszakos böjt fogyaszt, és az agytevékenységre is jó hatással van.

Koplalás közben a test a glükózalapú energia felhasználásáról a ketonokra vált át, ami fokozza az izomhatékonyságot és csökkenti a felépülési időt. Sőt úgy tűnik, hogy a böjt serkenti az agyból származó neurotróf faktor (BDNF) termelődését, elősegítve a mentális és kognitív funkciókat.

Az étrendi korlátok sikeres fogyást eredményezhetnek, és frissítőbbek lehetnek a frusztráló kalóriaszámlálásnál. Az időablakos étkezéseket pedig segíthetik az időszakos böjtölésre tervezett mobilalkalmazások, amik nyomon követik a táplálékfelvételt és emlékeztetik a felhasználókat, hogy mikor kell enni és mennyi az energiaszintjük.

A hordható eszközök a cirkadián ritmushoz kapcsolódó biológiai markerek, például az alvási szokások és az aktivitási szint figyelésével is hozzájárulhatnak az egészségesebb életmódhoz. Tehát ha képesek vagyunk korlátozni, hogy mikor eszünk egészséges és tápláló ételeket, és el tudjuk hagyni a korlátlan nassolást vagy összevissza eszegetést, frissebb aggyal és szálkásabb testtel teljesíthetjük napi feladatainkat.