A legújabb kutatás szerint a rossz koleszterinszint és a kezeletlen látásvesztés a két újabb jele a demencia kialakulásának. A szakértők szerint az egyik legegyszerűbb dolog, amit az emberek megtehetnek a demencia kockázatának megelőzése érdekében, hogy beiktatnak egy kis testmozgást.
Egy tanulmány szerint a demenciás esetek csaknem fele világszerte megelőzhető vagy késleltethető lenne. A szakértők 14 kockázati tényezőt neveztek meg – írja a The Guardian.
Az előrejelzések szerint 2050-re a demenciával élők száma világszerte majdnem megháromszorozódik, és 153 millióra emelkedik. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ez gyorsan növekvő fenyegetést jelent az egészségügyi és szociális ellátórendszerekre. A kutatás szerint a demenciához kapcsolódó globális egészségügyi és szociális költségek meghaladják az évi 1 milliárd dollárt (365 milliárd forint).
A Lancet című folyóiratban közzétett, szeizmikus jelentésben azonban a világ 27 vezető demenciaszakértője arra a következtetésre jutott, hogy sokkal több eset elkerülhető vagy késleltethető lenne, mint korábban gondolták. A Lancet demenciával foglalkozó bizottsága szerint 14 módosítható kockázati tényező kezelése, amely már gyermekkorban kezdődik és egész életünk során folytatódik,
a demenciaesetek 45 százalékát megelőzhetné vagy késleltethetné, még akkor is, ha az emberek tovább élnek.
Az eredményeket az Alzheimer's Association nemzetközi konferenciáján mutatták be az Egyesült Államokban. Gill Livingston professzor, a kutatás vezető szerzője elmondta, hogy egyre világosabbá válik, hogy emberek milliói sokkal többet tehetnek és kellene tenniük a demencia kockázatának elkerülése érdekében. „Világszerte sokan úgy gondolják, hogy a demencia elkerülhetetlen, pedig nem az. Jelentésünk arra a következtetésre jutott, hogy nagymértékben megnövelhetjük annak esélyét, hogy ne alakuljon ki demencia, vagy hogy késleltessük annak kialakulását” – mondta.
Az emberek az élet minden szakaszában, a gyermekektől az idősekig, tehetnek lépéseket annak érdekében, hogy csökkentsék a betegség kialakulásának kockázatát, amely nem gyógyítható, vagy legalábbis életük későbbi szakaszáig elhárítsák azt
– tette hozzá Livingston, a University College London munkatársa.
A rendelkezésre álló legfrissebb bizonyítékok alapján a jelentés két olyan kockázati tényezőt sorol fel, amelyek a demenciás esetek 9 százalékával hozhatók összefüggésbe. Az esetek mintegy 7 százaléka a magas alacsony sűrűségű lipoprotein vagy „rossz” koleszterinszinthez kapcsolódik az élet közepén, körülbelül 40 éves kortól, míg az esetek 2 százaléka a későbbi életkorban bekövetkező kezeletlen látásvesztésnek tulajdonítható.
Livingston szerint ezek az új kockázati tényezők a Lancet-bizottság által 2020-ban azonosított 12 kockázati tényezőn felül vannak, amelyek együttesen a demenciaesetek mintegy 36 százalékáért felelősek. Ezek a következők: alacsonyabb iskolai végzettség, halláskárosodás, magas vérnyomás, dohányzás, elhízás, depresszió, mozgásszegény életmód, cukorbetegség, túlzott alkoholfogyasztás, agyi trauma, légszennyezés és társadalmi elszigeteltség.
A jelentésben a szakértők azt írták: „A megelőzés lehetősége nagy, és összességében a demenciák közel fele elméletileg megelőzhető lenne e 14 kockázati tényező kiküszöbölésével. Ezek az eredmények reményt adnak.”
Livingston szerint az egyik legegyszerűbb dolog, amit az emberek megtehetnek a demencia kockázatának megelőzése érdekében, hogy beiktatnak egy kis testmozgást a napjukba, ha főként ülőmunkát végeznek, legyen szó sétáról vagy akár ülőgyakorlatokról. A Lancet-bizottság 13 ajánlást fogalmazott meg a demencia kockázatának egész életen át tartó csökkentése érdekében,
többek között a halláskárosultak számára hallókészülékek elérhetővé tételét és a káros zajterhelés csökkentését, valamint a magas koleszterinszint felismerését és kezelését körülbelül 40 éves kortól.
További ajánlások közé tartozik a látáskárosodás szűrésének és kezelésének mindenki számára hozzáférhetővé tétele, a gyermekek jó minőségű oktatásának biztosítása és a kognitív aktivitás a középkorban.