Eredetileg az epilepsziások számára találták ki a zsíros, de nem cukros étrendet, ami valóban súlyvesztéshez vezet, csak közben számos betegséget is okoz. Megváltoztatja a bélmikrobiom összetételét, a cukrok feldolgozását is akadályozza és erősen növeli a koleszterinszintet. Úgy tűnik, nem éri meg az a pár kiló mínusz.
Az ádáz fogyókúrázok közül sokan felfedezték már maguknak a ketogéndiétát, ami alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú étrend. De egy újabb kutatás, amit a Bathi Egyetem tudóscsoportja végzett, komoly kérdéseket vet fel a fogyókúrával kapcsolatban.
A ketogéndiétát eredetileg az epilepsziásoknak dolgozták ki a rohamok megelőzése vagy csökkentése érdekében, mert befolyásolja az agy anyagcseréjét. A ketontestek kémiai szerkezete hasonló egy ingerületátvivő vegyülethez (GABA), amelyből az epilepsziásoknak csak kevés van, és a ketontestek görcsgátló hatással is bírnak. A ketogéndiéta hatására megemelkedik az ingerületátvivő vegyületek szintje az agyvízben, ezért is ajánlják az epilepsziásoknak, de csak két évig.
Alapja a magas zsírtartalmú és alacsony szénhidrát-összetételű táplálkozás, és ez tényleg súlyvesztéshez vezet, de sajnos mást is okoz, úgyhogy érdemes óvatosan bánni vele. Működése során a szervezet a zsírokból nyer energiát, ketontestek képződnek és megjelenhet a ketózis, mikor a zsírok bontása során keletkező szabad zsírsavakból és a máj által előállított ketontestekből képez energiát a test. Mivel nincs szénhidrát, az agyszövet a zsírokból nyer energiát. De eddig is sejtették, hogy rengeteg mellékhatása lehet, a magas koleszterinszinttől elkezdve a trombózis, a sztrók, az infarktus és a 2-es típusú cukorbetegség emelkedő kockázatáig.
Egy 12 héten át tartó vizsgálatban azt találták, a ketodiéta növeli a koleszterinszintet, és az apolipoprotein B szintjét is, ami az artériákban megjelenő plakkokért felelős fehérje. Ezek az enzimek a táplálékokból felszabaduló zsírokat szállítják a belektől a különféle szervek felé. Az ApoB az LDL-koleszterin, vagyis a rossz koleszterin felszínén helyezkedik el, annak transzportjában vesz részt.
A vizsgálatok szerint a ketogénétkezés növeli a vérben a kedvezőtlen zsírok szintjét, és ha ez tartós, akkor hajlamosíthat a szívbetegségekre és a szélütés kockázatát is növelheti. Egy másik felfedezés a bél mikrobiom-összetételének megváltozása volt, mert a diéta következtében a jótékony baktériumok száma csökkent. Ezek a baktériumok a probiotikumokban találhatók, B-vitaminokat termelnek, gátolják a kórokozók szaporodását és csökkentik a koleszterinszintet.
A diéta körülbelül napi 15 grammra csökkentette a rostbevitelt, ami az ajánlott bevitelnek körülbelül a fele.
Ha csökken a jótékony bifidobaktériumok száma, akkor megjelennek az emésztési rendellenességek, például az irritábilis bélszindróma és az immunrendszer is gyengül. A ketogéndiétáról azt is megállapították, hogy csökkenti a glükóztoleranciát, így a szervezet nehezebben dolgozza fel a szénhidrátokat. Csökkenti az éhgyomor glükózszintjét, de azt a képességet is, hogy a szervezet ügyesen kezelje az étkezésből származó cukrokat. Ez az inzulinrezisztencia hosszú távon növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
Az általánosságban elmondható, hogy a ketogén és az alacsony alacsony cukortartalmú diéták is egyaránt zsírvesztéshez vezetnek, de nem változtatják meg a fizikai aktivitás szintjét. A ketogéndiéta egyénenként átlagosan nagyobb zsírtömegcsökkenést eredményezett a vizsgálat 12 hete alatt, mint a szénhidrátcsökkentett étrend.
A kutatók azt is felfedezték, hogy a ketogéndiéta jelentős változásokhoz vezetett a lipidanyagcserében és az izomenergia-felhasználásban, és a szervezet üzemanyag-preferenciáját a glükózról a zsírokra helyezte át. Valószínűleg ez a jelenség felelős a zsírvesztésért. A tanulmány eredményei szerint
az alacsony cukortartalmú diéta biztonságosabb és egészségesebb lehet, mint a ketogéndiéta, mert ez mindenféle anyagcsere- és mikrobiomváltozásokat hoz magával.
A cukorkorlátozás viszont a nyilvánvaló súlyvesztés mellett sem okoz egészségügyi károkat. Egy megoldás lehet, ha a diétáknak ennyi rossz mellékhatása is előfordulhat: személyre szabott étrenddel kell harcolnunk a megfelelő súlyért és az egészségért. A genetika, az életmód és az egészségi állapot jelentősen befolyásolhatják, hogyan reagál az ember az étrendi változásokra. Éppen ezért nincs mindenkire érvényes fogyókúra, figyelembe kell venni az egyén egyedi anyagcsere-reakcióit és egészségjelzőit, ez alapján kell megszabni az étrendi ajánlásokat, és ez nagyban javíthatja a diéta sikerességét.
Vannak, akiknek jót tesz a ketogéndiéta, másoknál rossz közérzetet okozhat, ezt táplálkozási szakértők állapíthatják meg. És felállíthatják a profil szerinti leghatásosabb diétát. Az biztos, akkor nem hibázunk, ha teljes értékű élelmiszereket, alapvető makrotápanyagokat veszünk magunkhoz az energiafogyasztásunknak megfelelő kalóriabevitellel.