A Psyche projekt szekvenálta az európai lepkék mind a 11 000 fajának genomját és részletesen feltárja ezeket. Mint kiderült, az éghajlatváltozás és az élőhelyek elvesztése is komolyan veszélyezteti őket.
Egy tudományos projekt során 11 000 lepkefajt tanulmányoztak és meglepő eredményekre bukkantak – írja a The Guardian.
Az ezüstkék boglárka az Egyesült Királyság egyik legszebb pillangója, nyáron Dél-Anglia füves területein repked. A hernyók mézharmatot bocsátanak ki, amit megesznek a hangyák. Cserébe viszont védelmet kapnak a föld alatti sejtekben, amelyeket a hangyák alkotnak meg nekik. A pillangó így eddig szépen szaporodott, de most veszélybe került.
A Psyche projekt arra irányul, hogy szekvenálja az európai lepkék mind a 11 000 fajának genomját és részletesen feltárja ezeket. Mint kiderült, az éghajlatváltozás és az élőhelyek elvesztése is komolyan veszélyezteti őket. A projekten belül a kutatók felfedezték, hogy a kék lepke sejtjei a helytől függően eltérő számú kromoszómával rendelkeznek.
Dél-Európában összesen 87 kromoszómával rendelkeznek, észak felé haladva viszont ez a szám nő, és 90-re ugrik. Ez pedig cáfolja azt az állítást, hogy egy adott fajnak adott számú kromoszómája van. A lepkénél ez a szám talán azért változik, mert az európai utolsó jégkorszak vége után a lepke észak felé indult és ezzel egyenes arányban nőtt kromoszómái száma.
Az egyik etológus, Mark Blaxter szerint:
Ha egymillió évre visszatekintünk, meg tudjuk állapítani, hogy mikor vált ki két faj egyből. Valószínűleg most is ezt láthatjuk, egy faj kettéválik a kromoszómaszám különbségeinek megfelelően. Mintha az evolúciót látnánk a gyakorlatban.
Mindeddig a nappali és éjjeli lepkék kapcsolata komoly vitákat váltott ki, de a DNS-technológia fényt derített rá, hogy a nappali lepkék az éjjeliek egy alcsoportja, csak színesebbek.
A Földön rengeteg lepkefaj él, mind nagyon érzékenyek a hőmérséklet, a környezet változásaira. De minél többet tudunk róluk, annál többet tudunk a természetről is. A 87-90 kromoszóma soknak tűnhet az ember 23 párjához képest, de ezek a genetikai csomagok igen gyakoriak a lepkék körében, és a rekordot egy másik kék pillangó, a Polyommatus atlanticus faj tartja.
Ez 229 kromoszómából álló készlettel rendelkezik.
A lepkék egy másik érdekes példája a Xerces kék pillangó, ami a városiasodás miatt nemrég kihalt. Egy 93 éves példány genetikai vizsgálata alapján megállapították, hogy a kék Xerces különálló pillangófaj volt, nem egy másik létező faj alcsoportja, amint azt egyes tudósok feltételezték. A kék Xercest utoljára az 1940-es években látták. Bár rokonai ma is élnek, evolúciós útja nem sokkal azután ért véget, hogy élőhelyét az urbanizáció tönkretette.
A múzeumi gyűjteményekből származó mintákat tanulmányozva kiderült, a faj sebezhetővá vált a beltenyészet miatt például.