Halbritter András az Iskolakertekért Alapítvány egyik alapítója és a Széchenyi István Egyetem docense a Kék bolygó podcast vendége volt és Áder Jánossal az iskolakertek pozitívumairól beszélgetett. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökeként Áder János a közelgő iskolakezdéssel kapcsolatban kérdezte a szakembert, milyen funkciójuk és történetük van az iskolakerteknek.

Halbritter András elmondta, hogy az iskolakertek (és ebbe a kategóriába tartoznak az óvoda- és bölcsődekertek is) egyszerre szolgálnak oktatási, nevelési és rekreációs-feltöltődési célokat is. Németországban a pedagógiai kertészkedés a csernobili katasztrófa után, hazánkban a rendszerváltást követően indult el, és a 2010-es évek elején gyorsult fel.

A szakértő szerint az iskolakertes projekt visszaadja a gyerekeknek a föld szeretetét, előtérbe helyezi a fenntarthatóság szemléletét, propagálja a mezőgazdasági pályákat és gyakorlatban adja át az ökológiai műveltség alapjait. 

Az iskolakert talán a legegyszerűbb módja annak, hogy egy óvoda vagy iskola kerítésén belül természetbe vigyük a gyerekeket.

A gyerekeknek Halbritter szerint szüksége van a természet közelségére, a mai „kóros természethiány” pszichés megbetegedésekhez vezethet. A pszichológusok már megtalálták az összefüggést a figyelemzavaros esetek, az autizmus és a természet hiánya között. 

A volt államfő kiemelte: gyerekkortól érdemes elültetni az utánunk következő generációk fejébe, hogy legyen közük a földhöz. Halbritter azt is elmondta, 2015-ben több iskolakertésszel együtt alapították meg az Iskolakertekért Alapítványt, aminek már háromszáz tagja van Magyarországon és a környező országokban. Noha Európában nem sok helyen van iskolakert mozgalom, az amerikai mellett a német, a szlovén, a cseh és a magyar hálózat mondható sikeresnek, a felsoroltak közül pedig egyedül nálunk ingyenes.

Hozzátette: elindult egy országos kormányzati iskolakert-fejlesztési program is, amelyben már 337 intézmény kapott támogatást iskolakert vagy óvodakert létrehozására, kisebb részben pedig fejlesztésére. Ennek részeként a pedagógusok a kert kialakításáról szóló ismereteket és képzést szerezhetnek. A program célja az is, hogy minél több tantárgy esetében ki tudják vinni az oktatást az iskolakertekbe – mondta.

A szakember arra is kitért, hogy az iskolakertek iránt az óvodások és a kisiskolások korosztálya a legfogékonyabb, mert ebben az életkorban lehet a legjobban fejleszteni a természethez való kötődést. A célnak kis terület is megfelel, mert elsősorban a fenntarthatóságra nevelés a cél. Ezeknél a kerteknél a leggyakoribb méret mindössze 10-100 négyzetméter, amit gyakran belvárosi területeken is ki lehet alakítani.

A szakértő az Iskolakertekért Alapítványnak a következő időszakra vonatkozó céljairól elmondta, fontosnak tartják a nemzetközi kapcsolatok további erősítését, hogy az Európai Unió szakembereit a jövőben hálózatba tudják szervezni.