Vajon segíti a zenehallgatás a tanulást, vagy épp gátolja? És milyen hatással van emlékeinkre a zene? Kiderült, hogy az ezekhez kapcsolódó érzelmeket megváltoztathatja a muzsika, így akár a gyógyításban is használható.
Az itthoni klasszikus zenei képzés világhírű, főleg a Kodály-módszer miatt, Zeneakadémiánk tele van külföldi diákokkal. A világhírű zenepedagógiai módszer a hangok közti viszonylatokat, a távolságokat tanítja szolmizációs szótagokhoz kötve. A hangzás változhat, ám a hangköz mindig egyforma, de kulcsváltásokkal bárhova kerülhet az ötvonalas kottaírás rendszerében. Nem csoda, hogy itthon is több kutatás született a zene hatásairól. Az ELTE néhány évvel ezelőtti tanulmányában olvashatjuk, hogy a zenét tanuló diákok agya fittebb, a tanulást segítheti az ének nélküli, de kedvelt zene.
Gregori Lozanov bolgár pszichiáter az idegen nyelv tanulásában alkalmazta a zenét. Alfa- és éber állapot váltakoztatásával, vizualizációval és zenével elérte, hogy 3000 idegen nyelvű szót tanuljanak meg különböző intelligenciájú önkéntesei. Lozanov 3 szakaszban mélyítette el az információkat: az elsőben, ami egy passzív periódus volt, Corelli (Concerti Grossi), Händel (Vízizene), J. S. Bach (G-dúr fantázia) és Vivaldi (Öt koncert) műveit hallgatták. A másodikban aktívan Beethoven, Csajkovszkij és Mozart műveivel bombázta agyukat, majd újból egy passzív rész következett egy, az első részből választott zenével, ami elmélyítette a tudást.
Ha ismerős, sőt kedvelt vagy harmonikus zenét hallgatunk, akkor több kutatás szerint könnyebben fogunk új információkat megjegyezni, ha azonban érzelmileg erős töltetű zenék szólnak a fülünkbe, átalakulhatnak emlékeink és érzelmeink. A PLOS One és a Cognitive, Affective, & Behavioral Neuroscience (CABN) folyóiratokban jelent meg most két tanulmány a zene hatásairól. Az egyik kutatás azt vizsgálta, a zene hogy változtatja meg a tanulás hatékonyságát, a másik azt, hogy hat emlékeinkre – meg tudjuk-e változtatni a hozzájuk kapcsolódó érzelmeket zene segítségével.
A kísérletben filmzenéket hallgató diákokat vizsgáltak, hogy megtudják, képes-e módosítani az emóciókat a zene az emlékek szintjén. Kiderült, a résztvevők a zene hangulatához illő új érzelmeket építettek be emlékeikbe. És a hatás tartós volt. Egy nappal később, amikor a résztvevők ugyanezeket az emlékeket idézték fel, már zenei kíséret nélkül, érzelmeik megegyeztek az egy nappal korábbiakkal.
A funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálat kimutatta, a résztvevőknek megváltozott agyi aktivitásuk, erősebb lett a kapocs az érzelemfeldolgozó amigdala és az agy más, memóriával, információk integrálásával kapcsolatos területei között.
Vagyis a memória alakul zene hatására, és a zene nagy szerepet játszik meglévő emlékeink átalakulásában.
Ha valakinek poszttraumás stressz-zavara (PTSD) vagy depressziója van, az átlagosnál több rossz emlékkel rendelkezik, vagy csak a negatívumokra hajlamos emlékezni, ilyenkor segíthet a zeneterápia. Ugyan az időben visszamenni nem tudunk, hogy vidám zenét helyezzünk a rossz esemény mögé a múltban, de átalakíthatjuk az emléket, ha pozitív zenét játszunk alá.
Régóta vitatott kérdés, a munkát vagy a tanulást megzavarja-e a zenehallgatás, és ha nem, vannak-e jobb zenék a teljesítmény fokozására, vagy mindegy, mit hallgatunk. A második tanulmányból kiderült, hogy egy nagyon gyorsan hangnemeket váltogató zene, amiben énekelnek is, nagyobb koncentrációt igényel a hallgatótól, leköti a figyelmet, és nem tud közben a munkára, tanulásra összpontosítani.
A zene azonban segíthet is az emlékezésben és felidézésben: a tanulmány résztvevőit arra kérték, hogy tanulják meg absztrakt formák sorozatait, miközben különböző típusú zenéket hallgattak. Lejátszottak egy zenét, ami hagyományos volt a hangok, ritmus és dallam szempontjából, majd ezután ugyanazt a hangsort játszották le, de nem az eredeti sorrendben.
Amikor ismerős, kiszámítható zenét hallgattak, a résztvevők gyorsabban megtanulták a formákat, és a sorrendjükre is jobban emlékeztek.
Az agy jobban tudta strukturálni az információkat, a zene pedig támaszként szolgált az építkezéshez. A módosított, ismerős, de szabálytalan zene viszont megnehezítette a memorizálást. Vagyis attól függően, hogy ismerős-e a zene, és milyen a felépítése, segítheti a tanulást, vagy épp gyengítheti a memorizálást.