A NASA űrhajósai, Butch Wilmore és Suni Williams nyáron a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) indultak egy tíznapos küldetésre, de még mindig az űrállomáson vannak. Valószínűleg jövőre térhetnek vissza a Földre, mert a NASA csak akkor szállítja őket haza, ha 100 százalékosan biztos a visszaút.
Wilmore és Williams már június óta vesztegel az űrben, mert a Boeing Starliner nem bizonyult elég megbízhatónak ahhoz, hogy visszahozza őket.
Két hónapos tesztelés után a NASA képviselői most úgy nyilatkoztak, a Starliner szeptemberben űrhajósok nélkül tér vissza a Földre, hogy ezt az emberek nélküli utat alaposan analizálják biztonság szempontjából. Wilmore és Williams 2025 februárjáig az ISS fedélzetén maradnak, és egy hat hálókabinnal rendelkező helyiségen osztoznak kilenc másik kollégával.
A két űrhajós csalódott is lehetne, de boldognak és hálásnak tartják magukat, ami egybecseng a korábbi missziókban résztvevők véleményével. Chris Hadfield 11 éve volt egy űrbéli küldetés parancsnoka az ISS-en és azt mondja, Williams és Wilmore hihetetlen szerencsések, mert a hivatásos űrhajósok egész életükben azért dolgoznak, edzenek, hogy hosszabb ideig maradhassanak az űrben, „ez a legnagyobb ajándék, amit egy űrhajós kaphat”.
De mivel is telnek napjaik a nemzetközi űrbázison? A földi küldetésirányítás nagyon precízen beosztja idejüket, fél 7 körül kelnek, mint a budapesti iskolások, kibújnak a szuper technológiájú hálózsákjaikból és akár egyből küldhetnek is egy jó reggelt üzenetet a Földre a hálókuckókban található laptopokon.
Majd a fürdőszobát veszik célba, amiben van egy olyan keringetőrendszer, ami az izzadságukat és a vizeletüket megtisztítva, fertőtlenítve visszaforgatja az ivóvízbe. Ha megvolt a tisztálkodás, a legénység munkához lát: sokat foglalkoznak az ISS karbantartásával és a tudományos kísérletekkel. Az űrállomás egyébként azért is igényel állandó törődést, mert akkora területű, mint a Buckingham-palota. Ezért fordulhat elő, hogy akár egy fél napig sem találkoznak az űrhajós kollégák.
Az ISS-en 6 laboratóriumban végeznek kísérleteket, az űrhajósok pedig szív-, agy- vagy vérvizsgáló készülékeket hordanak, amik alapján mérik, hogy reagál szervezetük az extrém fizikai környezetre.
Nicole Stott két korábbi misszión 104 napot töltött az űrben és úgy fogalmazott,
kísérleti tengerimalacok vagyunk, mert az űrben a szervezet gyorsabban öregszik és a tudósok ezt rajtunk vizsgálhatják.
Chris Hadfield azt mondta, az az egyik játékuk, hogy elérjék, legyen öt szabad percük a sok teendő közepette. Ha sikerült, Hadfield vagy az ablakhoz lebegett, hogy kikukucskáljon, mit lát elhaladni, vagy zenét szerzett, esetleg fényképezett, vagy a gyerekeinek írt valamit. Van, hogy kimehetnek űrsétára is, ezt az egykori parancsnok úgy írta le:
Az a 15 óra, amit kint töltöttem, amikor semmi más nem volt köztem és az univerzum között, csak a műanyag védőszemüvegem, iszonyúan inspiráló és másvilági volt.
Az űrséta pedig felfedi a fémes „űrszagot” is, ami úgy keletkezik, hogy az űrt megjárt tárgyakra hat az erős sugárzás, ami szabad gyököket képez a felszínen, és ezek az űrállomáson reagálnak az oxigénnel. Így születik az egyedi fura „űrfémszag”.
Nem csak illatok nincsenek az űrben – az űrszagot kivéve –, de időjárás sem. És persze a mozgás is nehézkes, noha fontos lenne a csökkenő csontsűrűség miatt. A munkák között két órát kell edzeniük az űrhajósoknak, amiben három gép segíti őket.
Az Advanced Resistive Exercise Device (ARED) a NASA által tervezett edzőeszköz, amely lehetővé teszi az intenzívebb sportolást nulla gravitáció mellett, használható guggolásokhoz, súlyemeléshez, nagy előnye, hogy az összes izomcsoportot képes megmozgatni. A legénység két futópadot használ, amelyekre le kell szíjazniuk magukat, hogy el ne lebegjenek, és van egy szobakerékpárjuk is.
És persze ha nélkülözhetetlen a mindennapos edzés, akkor mosni is kell, sokat! A gravitáció nem segít „lehúzni” az izzadságot a testről, ami egy filmrétegben rakódik a testre. A csatakos edzőruhákat kidobják egy teherszállító járműbe, amely a légkörben kering, de szerencsére a mindennapi ruhájuk tiszta marad, hiszen a 0 gravitáció miatt az anyagok csak lebegnek a testen. Nem éri őket izzadság vagy testszag, volt, aki 3 hónapig is hordott egy nadrágot. Egyedül az ételek jelentenek rájuk veszélyt, főleg ha ellebegnek és eltalálják őket.
Egy konzerv kinyitása komoly szlalomozást jelent, mert senki sem akarja, hogy eltalálja őt egy véletlenül kirepülő húsdarab, összeállt ragugalacsin vagy kolbászka. Amikor eljön a vacsora ideje, az élelmiszereket kiveszik a csomagolásból, az ízek pedig az űrhajósokhoz hasonlóan nemzetköziek. Van itt japán étel curryvel vagy orosz gabonapehely is, de az otthoni ízeket sem kell nélkülözniük, a családtagok is küldhetnek élelmiszercsomagokat hős szeretteiknek.
Az ideális űrhajós legfontosabb tulajdonságai között szerepel, hogy toleráns, laza, nyugodt és tud (nemzetközi) csapatban dolgozni. Az űrbéli lakótársak támogatják, biztatják egymást és eltűrik a másik rigolyáit, és megosztják az ételeiket is. Éjjel általában 8 órát alszanak, de van, aki nehezen szunnyad el, mert a kabinablakból épp a Földre lát, és ahogy egy korábbi küldetés egyik tagja megfogalmazta, szülőbolygójukra nézve a jelentéktelenség érzése keríti hatalmukba őket. Tisztán látszanak az örvénylő felhők, az óceánok, és ez elgondolkodtatja az embert, mennyire fontosak a geopolitikai határok és mennyire tudunk kapcsolódni egymáshoz.