Kína északnyugati részén megtalálták a világtörténelem legrégebbi sajtmintáit. Csekély 3600 éve felejtették ott az éhes ősök a sajtdarabokat, amiket most mumifikálódott testek felszínén találtak meg.
Az 1990-es években a kínai Tarim-medencében található Xiaohe temetőben több száz koporsót találtak emberi maradványokkal. A fejükön és nyakukon viszont valamilyen fehér anyag volt.
A Kínai Tudományos Akadémia tudósainak a legújabb elemzési technikákat kellett segítségül hívni, hogy végre azonosítani tudják az évtizedekkel ezelőtt megtalált furcsaságokat.
Miután tehén és kecske DNS-ét fedezték fel a bronzkori anyagban, bebizonyosodott, hogy sajtdarabokat találtak az emberi maradványokon.
A kutatók baktériumok, élesztőgombák keverékét tudták analizálni a sajtmintákon, amelyeket így ki is kiáltottak a legeslegrégebbi sajtmintáknak. Az egyik kutató úgy kommentálta a felfedezést, hogy
az olyan élelmiszereket, mint a sajt, nagyon nehéz megőrizni több ezer éven keresztül, ezért nagyon ritka és értékes ez a lelet.
A további elemzések kimutatták, hogy a sajtban magas a Lactobacillus kefiranofaciens baktérium mennyisége, ami fontos tartósítószer. Ezeket a mikroorganizmusokat ma is használják a sajtok előállítására. A kutatóknak sikerült összekapcsolniuk ezt a bizonyos ősi L. kefiranofaciens típust egy rokon, Tibetből származó törzzsel, ami arra utal, hogy innen érkeztek a baktériumok.
A hipotézis az, hogy ezeket a sajt élettartamának meghosszabbítására és a laktózintolerancia leküzdésére használták. Így könnyebben meg tudták emészteni az állati tejterméket.
A tanulmány azért is érdekes, mert bepillantást nyújt abba, hogy fejlődött egy baktérium az elmúlt 3000 évben. Az viszont rejtélyes, hogy hogy kerültek a sajtok a sírba – de talán a túlvilágra kísérték a halottakat evilági csemegeként.