Afrikában emelkedik a majomhimlős esetek száma az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint. Rusvai Miklós víruskutató szerint a világ rosszul kezeli vagy kezelheti a járványt, amely így világjárvánnyá is változhat.
A két évvel ezelőtti járvány során a világ 117 országában közel százezer ember betegedett meg és körülbelül kétszázan haltak bele a fertőzésbe, mindezt a majomhimlő vírusának gyenge változata idézte elő – fogalmazott Rusvai Miklós állatorvos, virológus az InfoRádióban.
A majomhimlő mostani változata a vírusszakértő szerint Afrika középső részén terjed és a korábbinál jóval virulensebb. A veszély a halálozási arány szempontjából nagyobb, amely Afrikában kifejezetten nagy gondot okoz, hiszen korábban ez az arány az egy százalékot sem érte el, most azonban nagyjából hét és tíz százalék közé tehető.
A virológus szerint akár világjárvány is lehet belőle, ha nagyon nem megfelelően kezeljük a dolgokat.
A vírus elszabadulása Rusvai Miklós szerint két tényezőn múlik: egyrészt az afrikai helyzet, másrészt az éhínség kezelésén. „A vírus helyi terjedése biztosított, és a világ is rosszul kezeli vagy kezelheti a járványt” – mondta a kutató. Hangsúlyozta, hogy a kórokozó ellen létezik vakcina, a majomhimlő ellen is jól véd a fekete himlő elleni oltás, amelyből pár százezer már érkezett is az érintett országokba. A vírusszakértő kijelentette, hogy amennyiben a fejlett világ most fukarkodik, és nem adja oda a vakcinát, akár áron alul, valamint ha a helyi hatóságok nem tudnak felülemelkedni az egészségügy hatékonyságát akadályozó ellentéteken, akkor ebből akár világjárvány is lehet.
A jellegzetes tünetek későn jelentkeznek, akár tíz nap is eltelhet az észlelésig, azonban a fertőzésre addig is lehetőség nyílik, amíg a betegek hordozzák a vírust. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kontaktkutatás, a házi karanténba helyezés, a vakcinázás elkezdése, az úgynevezett gócoltás, vagyis a családtagok immunizálása mind-mind fontos védekezőeszköz, amely megakadályozhatja a vírus terjedését a fejlett országokban.