Csúnya és fájdalmas gyerekbüntetés a hajhúzás, talán ma már nem olyan elterjedt, mint régen, amikor még a pedagógusok is alkalmazták tehetetlenségükben. Fejbőrünkről érdemes tudni, hogy hihetetlenül gazdag vérellátású, és idegvégződésekben is dúskál. De vajon miért is fáj olyan nagyon, ha megcibálják üstökünk? Most kiderítették.
A hajhúzási fájdalom az egyik leggyorsabban jelentkezők között szerepel, és csak néhány napja mutatták be, hogy a test hogy érzékeli és hogy reagál. Persze testünkben megannyi módon jelentkezhet fájdalom, szúrások, vágások, csípések, görcsök, harapások, pofonok eredményeként is, de mégis a hajhúzás az egyik legfájdalmasabb.
Gregory Dussor idegtudós, a dallasi Texasi Egyetem munkatársa úgy nyilatkozott, ha nem érezzük a fájdalmat, akkor nem is élünk. Emma Kindström, a svéd Linköping Egyetem idegkutatója és munkatársai laboratóriumi vizsgálatokon kimutatták,
hogy a szőr- és hajhúzás körülbelül tízszer olyan fájdalmas, mint a tűszúrás.
A húzás okozta fájdalom egy nagy, propeller alakú, PIEZO2 nevű fehérjétől függ, ami érzékeli a külső, fizikai erőket, akár a testet ért könnyű érintéseket, de az akut fájdalomjeleket is. Azok, akiknél nincs meg ez a fehérje, nem érzik fájdalmasnak azt sem, ha húzzák a hajukat.
A hajhúzáskor jelentkező fájdalom sokkal gyorsabban mozog az idegrostok mentén, mint a többi típusú fájdalom, például ha megégetjük magunkat, aminek érzékelése sokkal lassabban terjed az idegrostok mentén. De az is igaz, hogy az emberek eltérően reagálnak a fájdalomra, a küszöb nem ugyanakkora mindenkinél. És ez igaz a hajhúzásra, ahogy a szőrtépésre is (ráadásul a fájdalomküszöböt illető különbséget kutyáknál is megfigyelték már).