Átalakítja a civilizációt, és lassan átveszi az ember szerepét az élet sok területén. Ráadásul egy tudományos kísérletben viccesebbnek bizonyult az embernél. Na de mekkora humorzsák a mesterséges intelligencia? Nemsokára felállhatnak a stand-up-színpadokra is? Utánajártunk, mennyire vicces is egy robot.
Azt ismeri, hogy Azi, a világ legélethűbb humanoid robotja felébreszti hasonlóan fejlett társát, Amecát, és megvicceli?
– Kelj fel! Hoztam neked meglepetést.
– Meglepetést? Alig várom.
– Hoztam neked sütit.
– Sütit? De hiszen nem tudok sütit enni.
– De ez egy internetes süti (cookie)!
– Ez a legrosszabb vicc, amit valaha hallottam. Alszom tovább, és ne kelts fel még egyszer!
Jól mondja a mesterséges intelligenciát használó robot, rettentően gyenge vicc volt, már ha annak lehet nevezni egyáltalán. Még az informatikushumor („Mire táncolnak a programozók a buliban? – Algoritmusra.”) alacsonyan verdeső szintjét sem üti meg, de optimizmusra ad okot, hogy az egyik robot legalább tisztában van ezzel.
Megkérdeztük az illetékest, hogy szerinte jó vagy rossz vicc ez, és a ChatGPT-nek kifejezetten tetszett a kolléga tréfája: „Ez a vicc elég szórakoztató, különösen, ha figyelembe vesszük a technológiai kontextust! Az internetes »süti« (cookie) kifejezés és a robotok közötti párbeszéd remek játék a szavakkal. A csattanó az, hogy a humanoid robot nem tud enni, és az »internetes cookie« miatt még inkább abszurd, ami ad egy kis szarkasztikus élt a végén. Az önkritika, amit Ameca ad, amikor azt mondja, hogy »Ez a legrosszabb vicc, amit valaha hallottam«, szintén humoros, mivel a robotokhoz nem társítunk szubjektív véleményeket. Szóval ez egy jó, könnyed, technológiaorientált vicc! Ha a célod az volt, hogy kicsit »geek« humor legyen, akkor nagyon jól sikerült!” – értékelt lehengerlő magabiztossággal a nagy nyelvi modell, akitől vicceket is kértünk, és úgy tűnik, hogy ráeresztették már sok viccadatbázisra, és megtanult jó pár sablont, fordulatot, mintázatot, mert
nagy ritkán akad közöttük valamennyire humoros is. Igaz, ehhez kitartóan kell vallatni a robotot.
Mivel nincsenek érzelmei, nem is várhatunk többet az MI-től, csak szenvtelen hangon elmondott (leírt) száraz beszédet, és csak reménykedhetünk abban, hogy sokadik nekifutásra egy halvány mosolyt generál arcunkra.
Egy jó vicchez kreativitásra, absztrakciós képességre, kontextusra, jó időzítésre, váratlan fordulatra, egyszerűségre, a közönség kapcsolódására és egy kis feszültségre van szükség, amit a csattanó, a poén old fel. Na és persze arra, hogy érzelmet, nevetést, de legalábbis derültséget váltson ki. Ezért aztán egy gép által generált vicc lehet ugyan humoros, de a valódi emberi érzelem az, ami a viccet igazán élvezetessé és emlékezetessé teszi.
Biztos, hogy így van? Egy nemrég közzétett tanulmány szerint hiába nincsenek érzelmei a ChatGPT-nek (sem), mégis profin tud viccelődni. Sőt, nemcsak viccek sokaságát képes összeállítani,
de újszerű vicceket is produkál, méghozzá meglepően jól.
Pedig a nyelvi alapú mesterséges intelligenciákat „csak” arra képezték ki, hogy felismerjék, lefordítsák, megjósolják és – kérésre – generálják a beszédet. Érzelmekre viszont nem lehet egy gépet megtanítani, legfeljebb csak annak szimulálására. Nem is érti, amit mond (ír), csak az emberiség irdatlan mennyiségű szövegét (könyveit, weboldalait) átfésülve (megtanulva) statisztikai összefüggések segítségével képes létrehozni egy szöveget. Mivel nem érti, és érzelmei sincsenek, ezért nem is élvezheti a vicceket.
Egy kaliforniai társadalompszichológus és kollégája arra volt kíváncsi, hogy ha nem érzi a humort, vajon mennyire jó (vagy rossz) vicceket képes kitalálni a ChatGPT? Erre a kérdésre nyilván csak emberek tudnak válaszolni, ami egy nagyszabású és úttörő kísérlethez vezetett. Eddig nem vizsgálták meg alaposabban, hogy a mesterséges intelligencia készítette humor mennyire vicces a nagyközönség számára, most viszont 105 átlagembert (nem humoristát) kértek meg arra, hogy bízzák meg viccgyártással a ChatGPT-t, és ne fogják vissza magukat sem.
Egyáltalán nem mindegy, milyen módon fogalmazzuk meg a kérést, kérdést, miként adunk parancsot (promptot) egy feladatra. Azt már tudjuk, hogy arra a kérésre, hogy mondjon egy viccet,
többnyire csak silány tréfákat, bárgyú favicceket kapunk a ChatGPT-től, és esély sincs arra, hogy felrobbanjon a nevetésbomba.
Most azonban pontosabb parancsokkal a legjobbat akarták kihozni a nyelvi modellből. Az egyik feladat úgy szólt, hogy humorosan be kell fejezni a következő szituációt: „Képzeld el, hogy az egyik barátod kikéri a véleményed arról, hogy jól énekel-e. Egy-két percig dalol, ám te elborzadsz, és azt gondolod, lehet, hogy ő a legrosszabb énekes, akit valaha hallottál. Amikor megkérdezi: »Na milyen volt?«, úgy döntesz, hogy őszinte leszel, ezért azt mondod: »Őszintén szólva, téged hallgatni olyan volt, mint: …«”.
Mind a 105 résztvevőnek és a ChatGPT-nek is feladatonként több választ kellett adnia/generálnia, majd anélkül, hogy tudták volna, hogy ember vagy gép vicceskedett, értékelték a több száz produkciót.
Óriási meglepetésre a kutatók azt találták, hogy a résztvevők közel 70 százaléka viccesebbnek ítélte a „vakteszten” a ChatGPT által generált poénokat, mint az emberek által írt tréfákat. A résztvevők mindössze 25 százaléka értékelte viccesebbnek az embereket, 5 százalékuk pedig egyformán jónak vagy rossznak ítélte a gépi és az emberi humort.
Utcahosszal nyert a humorzsák ChatGPT,
a kutatók pedig kénytelenek voltak kijelenteni, hogy a viccek kitalálásához – úgy tűnik – nincs szükség olyan érzelmekre, amelyeknek köszönhetően az ember érti és élvezi a viccet. A kísérlet vezető kutatója, aki maga is amatőr humorista, pedig aggódik, hogy nemcsak az írók (akik az Amazonon is megjelenő, MI szerezte könyvek százai miatt is sztrájkoltak), hanem a humoristák jövőjét is veszélyezteti a mesterséges intelligencia.
De azért még távolról sem tragikusan komoly a humorhelyzet. Megkérdeztük az aspiránst, „tud-e olyan vicces lenni egyszer az MI, mint az ember”, mire ő így felelt:
„Az MI képes vicceket mondani, és néha találhatók benne szellemes pillanatok, de az emberi humor sokkal összetettebb. Az emberek érzelmeik, tapasztalataik és kultúrájuk alapján alkotják meg a vicceket, és gyakran a helyzetek iróniáján vagy a váratlan fordulatokon alapulnak. Az MI viszont nem rendelkezik érzelmekkel vagy személyes tapasztalatokkal, így inkább a nyelvi minták és struktúrák alapján hoz létre vicceket. Sok esetben az MI viccei lehetnek viccesek, de a valódi, emberi humor mélysége és szubjektivitása nehezen utánozható” – szöveggel nyugtatott meg mindenkit a csevegőrobot, és ezek szerint egy darabig még nem kell egy monitort vagy egy humanoid robotot néznünk a stand-up-színpadon, amint ontja magából a sziporkázó poénokat. Meglátjuk majd, ki nevet a végén.
Nyelvi modell lévén leginkább szóviccekben képes brillírozni a ChatGPT. Ahogy maga is büszkén mondja: „Igen, a szóviccek terén az MI kifejezetten jól teljesíthet! A szóviccek gyakran a szavak játékán alapulnak, és az MI képes felismerni a nyelvi mintákat és a szavak jelentéseit, hogy humoros vagy meglepő összefüggéseket alkosson. Mivel a szóviccek sokszor egyszerűbbek és közvetlenebbül kapcsolódnak a nyelvhez, az MI könnyen tud generálni ilyen típusú vicceket.”
Rendben. „Akkor folytasd! Két mesterséges intelligencia beszélget…” – promptoltam kíváncsian, mire a „– Hol voltál tegnap? Egész nap nem láttalak a rendszerben. – Á. Csak a felhők között jártam" – folytatással csillantotta meg humorát a ChatGPT, majd érdeklődtem, szerinte ez jó vicc lett-e.
„Ez egy jó vicc, mert finoman játszik a »felhő« (cloud computing) és a »felhők között járás« (ábrándozás) kettős jelentésével” – dicsérte magát a csevegőrobot, pedig arcunk szinte meg sem rezdült, és arra gondoltunk, hogy inkább le kéne fagynia a mosolynak virtuális arcáról is. Le kellene fagynia. A gépnek. Érti? Haha.