A Jordániában található Petra romváros 1985 óta képezi az UNESCO kulturális világörökség részét. Ez a terület egyes adatok szerint már a kőkorszak idején lakott volt, majd az azt követő évszázadokban más népek találtak itt otthonra, köztük a hurrik, az edomiták és a nabateusok. A város – ami i. e. az 1. században épült, és csúcspontján körülbelül 20 ezer ember lakta – ugyanakkor a 7. századtól fokozatosan elnéptelenedett, és csak a beduin pásztorok tudtak a létezéséről. 1812-ben fedezte fel újra Jean Louis Burckhardt, ám a Petra azóta sem veszett a feledés homályába. Ugyan már 1812 óta is több mint 200 év eltelt, a romváros még mindig tartogat meglepetéseket a régészek számára.

A The Sun információi szerint ezúttal georadarral végzett föld alatti kutatás során egy 2000 éves sírt találtak a Petra alatt, benne tizenkét holttesttel, az egyikük pedig látszólag egy, a Szent Grálra hajazó kelyhet tart. Emellett pedig bronz-, vas- és egyéb kerámiadarabokra is bukkantak. Dr. Pearce Paul Creasman vezető régész elmondása szerint az ásatások folytatásával további tárgyak előkerülése várható. 

Ahogy a régész kiemelte, a sírt a Krisztus előtti első századra datálják, legalábbis erre engedett következtetni a lumineszcens kormeghatározás, amely azt veszi figyelembe, hogy a természetes ásványokat mikor érte utoljára napfény. Hozzátéve, ez a felfedezés segíthet jobban megérteni, hogyan működött az ősi arab társadalom.

A nabateusok egy multikulturális kereskedelmi társadalom voltak, akik csak azért működtek jól, mert népként egyesültek. Remélem, még ma is tudunk tőlük tanulni valamit 

– fejtette ki.