A Földet gyorsabban sújtó vízhiány a mezőgazdasági termelésben is nagy változást okozhat, az emberiség sokkal több vizet használ, mint kellene − közölte egy bizottsági jelentés, mely azt is megállapította, hogy a támogatásokat másképpen kellene felhasználni, és a fejlődő országokat is ugyanolyan mértékben kellene segíteni.
A világ élelmiszer-termelésének több mint felét érintheti a bolygót gyorsuló ütemben sújtó vízhiány, hacsak nem teszünk sürgős lépéseket a vízkészletek megőrzése érdekében, valamint az édesvízellátásunk alapját képező ökoszisztémák pusztulása ellen − figyelmeztetnek szakértők.
A világ népességének fele már most is vízhiánnyal küzd, ami az éghajlatváltozás következtében tovább súlyosbodhat. Az évtized végére az édesvíz iránti kereslet 40 százalékkal haladhatja meg a kínálatot − áll egy vízgazdálkodással foglalkozó globális bizottság által csütörtökön közzétett jelentésben.
Megállapították, hogy a világ kormányai alábecsülték azt a vízmennyiséget, amelyhez az emberhez méltó élethez szükség van. Az ember egészsége és higiéniája megőrzéséhez napi 50-100 liter vízre van szükség, a megfelelő táplálkozáshoz és az emberhez méltó léthez viszont napi négyezret is elhasználhat. Ennyi azonban több régióban sem érhető el, ezért a kereskedelemre szorulnak szükségleteik kielégítése érdekében − írta meg a The Guardian.
Egyes országok a talajnedvességet használják fel a folyók és tavak vize helyett, előbbit nevezik zöld víznek. Ez a típus a légkörben szállítja egyik helyről a másikra a vizet. A világ csapadékmennyiségének mintegy fele a növényzetből származik, mely a légkörbe juttatja a vizet.
Kína és Oroszország a legnagyobb haszonélvezője a zöld víznek, míg India és Brazília területén képződik a legtöbb belőle. A kínai gazdaság nagyban függ az ukrán, kazah és balti erdőgazdálkodástól − állítja Johan Rockström, a Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet igazgatója. Ugyanez elmondható Brazíliáról is, amely Argentínának juttat édesvizet.
Szingapúr elnöke szerint az országoknak össze kell fogniuk a vízkészletekkel való gazdálkodás terén, azok megőrzése, hatékonyabb felhasználása kulcskérdés lesz a jövőben.
Hollandia 2022-ben hozta létre a Vízgazdaságtani Globális Bizottságot, melyben tudósok és közgazdászok dolgoznak a hidrológiai rendszerek állapotán és kezelési módján. Jelentésük a vízhiány minden aspektusát vizsgálja, és megoldási javaslatokat is nyújt a politikusoknak.
A válság aszályok és árvizek formájában nyilvánul meg, amely komoly hatással van a zöld vizekre. A hőmérséklet egy fokkal való emelkedése további 7 százalékkal növeli a légkör nedvességtartalmát. A természetkárosítás is fokozza a válságot, az erdők kivágása és a vizek lecsapolása megzavarja a hidrológiai körforgást.
A mezőgazdasági támogatásokat is rosszul használják fel, melyek szintén túl sok vízzel öntöznek. A szennyvíz 80 százaléka sem kerül újrahasznosításra. Emiatt a szakpolitikusok is hatékonyabb irányítási módszereket javasolnak, mely szerint célzott támogatásokra van szükség, mely mindenki számára elérhető. A fejlődő országoknak biztosítani kell, hogy megújítsák vízrendszereiket, biztonságos vízellátást alkalmazzanak, valamint megállítsák a természeti környezet pusztulását.