A PNAS tudományos folyóiratban publikált egyik tanulmány a meteorit-becsapódások következményeit vizsgálta. Az eredmények hozzájárulnak ahhoz a kutatók körében egyre inkább terjedő nézethez, hogy a Földön kialakult korai élet virágzásához valójában a becsapódó meteoritok egymásutánja is nagyban hozzájárult.
Kutatók tanulmányozták azt a hatalmas meteoritot, amelyet először 2014-ben fedeztek fel, és amely az ismert emberi történelem alatt tapasztaltaknál nagyobb cunamit okozott és felforralta az óceánokat – írja a BBC .
Az S2-es meteorit kétszázszor akkora volt, mint az, amelyik kiirtotta a dinoszauruszokat. 3,2 milliárd évvel ezelőtt csapódott be a bolygóba, amikor a Föld még a korai éveiben járt – akkor még mindenhol víz volt, csak néhány kontinens emelkedett ki a tengerből, és csak egysejtű mikroorganizmusok léteztek.
„Tudjuk, hogy a Föld keletkezése után még mindig rengeteg törmelék repkedett az űrben, amelyek a Földbe csapódtak” – mondja Nadja Drabon professzor a Harvard Egyetemről, aki az új kutatás vezető szerzője, majd hozzátette, hogy arra is bizonyítékokat találtak, hogy
a hatalmas becsapódások nemcsak pusztítást hoztak, hanem segítették a korai élet virágzását is.
A professzor háromszor utazott a becsapódás helyszínére, a Barberton Greenstone Beltbe, ahol a meteoritbecsapódás maradványai találhatók. A becsapódás által hátrahagyott apró kőzetdarabkákat kerestek, végül több száz kilogrammnyi kőzetet gyűjtöttek össze és vitték vissza laboratóriumokba elemzésre.
A kutatócsoport mostanra rekonstruálta azt is, hogy mi történt, mikor a meteorit a Földbe csapódott, és 500 kilométeres krátert vájt a bolygóba.
„Képzeljünk el egy esőfelhőt, de vízcseppek helyett olvadt kőzetcseppek záporoztak az égből” – mondta a professzor, majd hozzátette, hogy egy hatalmas cunami söpört végig a Földön, ami felszakította a tengerfeneket. Drabon szerint a 2004-es indiai-óceáni szökőár ehhez képest elhalványul. Mindez az energia hatalmas mennyiségű hőt termelt, amely felforralta az óceánokat, a levegő hőmérsékletét is megemelte és elpusztította az egysejtű organizmusokat.
Ugyanakkor a professzor elmondta, hogy az élet nem csak ellenálló volt, hanem nagyon gyorsan visszatért és virágzott.
Olyan ez, mint amikor reggel fogat mosunk. A baktériumok 99,9 százalékát elpusztítjuk, de estére mind visszatértek, igaz?
– mondta.
Az új eredmények szerint a nagy becsapódások az élethez nélkülözhetetlen összetevőket, például foszfort hoztak a Földre, a bolygón végigsöprő szökőár pedig a mélyből vasban gazdag vizet is a felszínre hozhatott, ami a korai mikrobáknak extra energiát adott.
Az eredmények hozzájárulnak ahhoz a kutatók körében egyre inkább terjedő nézethez, hogy a korai életet valójában a becsapódó meteoritok egymásutánja segítette. Az eredményeket a PNAS tudományos folyóiratban publikálták.