A világ 3,1 Celsius-fokos globális felmelegedés felé tart az évszázad végére, ami az ENSZ szerint katasztrofális következményekkel járhat. Bár a párizsi klímamegállapodás célja az volt, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius-fokra korlátozza, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának friss jelentése szerint ez a cél elérhetetlenné válhat, ha nem indul el egy azonnali és átfogó globális összefogás. A 2023-as kibocsátási adatok ugyanis további növekedést mutatnak, és a jelenlegi klímapolitikák alapján a világ messze van attól, hogy teljesítse az éghajlatvédelmi célokat, különösen a G20-as országok magas kibocsátása miatt.
Korábban a kutatók és nemzetközi szervezetek, például az ENSZ, azt jósolták, hogy ha a világ azonnal és határozottan cselekszik, akkor a globális felmelegedést sikerülhet 1,5–2 Celsius-fok között tartani az ipari forradalom előtti szinthez képest.
Az optimális cél az 1,5 Celsius-fok volt, mivel ezen a szinten a klímaváltozás negatív hatásai – mint a szélsőséges időjárás, a tengerszint-emelkedés és a biodiverzitás csökkenése – még kezelhetőek lettek volna. Azonban a legújabb jelentések szerint a jelenlegi intézkedések és ígéretek nem elegendőek ehhez.
Olyannyira nem, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint az éghajlatváltozás kétszer olyan súlyos lehet, mint azt korábban jósolták, és
a Föld a 3,1 Celsius-fokos globális felmelegedés felé tart.
A világ tehát jelenlegi pályáján a 3,1 Celsius-fokos felmelegedés felé halad az évszázad végére, ez pedig az ENSZ szerint katasztrofális következményekkel járhat. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) éves jelentésében arra figyelmeztet, hogy a globális felmelegedés 1,5 Celsius fokra történő korlátozásának célja elérhetetlen lesz, ha nem indul el egy, a történelemben eddig példa nélküli, globális összefogás.
A jelentés szerint a Föld hőmérséklete 2,6 és 3,1 Celsius-fok közötti növekedés felé tart, attól függően, hogy a jelenlegi klímavédelmi intézkedések mennyire valósulnak meg. A figyelmeztetés az idei UN COP29 konferencia előtt érkezett, amelyet Bakuban, Azerbajdzsánban rendeznek meg. Ez az esemény kiemelkedően fontos lesz, mivel az országok felhívást kapnak a finanszírozás növelésére, hogy a fejlődő országok is képesek legyenek megbirkózni a klímaváltozás kihívásaival.
António Guterres, az ENSZ főtitkára elmondta, hogy a világ jelenleg egyfajta kötéltáncot jár, és ha a vezetők nem hidalják át az emissziós szakadékot, akkor a világ klímakatasztrófa felé sodródik, amelyben a legszegényebbek és legsebezhetőbbek szenvednek majd a leginkább. A 2015-ös párizsi klímamegállapodás célja az volt, hogy a globális hőmérséklet emelkedését jóval 2 Celsius-fok alatt tartsák, és törekedjenek arra, hogy az 1,5 Celsius-fokos határértéket se lépjék túl.
Az 1,5 Celsius-fokos határ egyre inkább úgy tekintendő, mint egy kritikus pont, amelyen túl a klímaváltozás okozta legrosszabb hatások – hőhullámok, aszályok, árvizek, az ökoszisztémák összeomlása és a tengerszint emelkedése – érezhetővé válnak. Az országok nemzeti szinten vállalt hozzájárulásokat (NDC-ket) határoztak meg, amelyek 2030-ig az emisszió csökkentésére és természetes szén-dioxid-elnyelők, például erdők létrehozására vagy helyreállítására irányulnak.
Miközben a következő hónapokban az országok felkészülnek a 2035-ig terjedő cselekvési terveik benyújtására, az UNEP figyelmeztet, hogy a veszélyes felmelegedés megelőzése egyre távolabbi célnak tűnik.
A jelentés szerint az üvegházhatású gázok globális kibocsátása továbbra is növekszik: 2023-ban 1,3 százalékkal magasabb volt, mint az előző évben, ami gyorsabb növekedés, mint az elmúlt évtized átlaga.
A G20 országai adják a kibocsátás több mint háromnegyedét (77 százalékát), így az ő szerepük különösen jelentős.
A kilátások pedig korántsem fényesek, ugyanis ha az országok teljesítik a 2030-ig terjedő klímatervüket, akkor is 2,6–2,8 Celsius-fokos emelkedésre lehet számítani. Ugyanakkor még ezen célok elérésében is jelentős elmaradás tapasztalható. Guterres arra hívta fel a figyelmet, hogy már most is tapasztalhatóak a klímaváltozás súlyos hatásai, mint például óriási hurrikánok, bibliai méretű árvizek és rekordmértékű hőhullámok, amelyek erdőtüzekhez és elviselhetetlen városi hőséghez vezetnek.
Éppen ezért a kormányoknak csökkenteniük kell minden üvegházhatású gáz kibocsátását, el kell távolodniuk a fosszilis tüzelőanyagoktól, fel kell gyorsítaniuk a megújuló energiák elterjedését, valamint meg kell állítaniuk és vissza kell fordítaniuk az erdőirtást – írja a Daily Mail.
A COP29 konferencián emellett megállapodást kell kötniük egy új pénzügyi célkitűzésről, hogy felszabadítsák azokat az óriási pénzösszegeket, amelyekre a fejlődő országoknak szüksége van a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Inger Andersen, az UNEP ügyvezető igazgatója kijelentette: „Elérkezett az éghajlatváltozással kapcsolatos kritikus időszak.” Szerinte az 1,5 Celsius-fokos cél csak akkor tartható, ha az országok azonnal megkezdenek egy eddig sosem látott mértékű globális összefogást.
A találkozón az országoknak dönteniük kell a jelenlegi intézkedéseik további fokozásáról, megalapozva a jövőbeni erősebb nemzeti terveket, és mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a világ a kitűzött számok közelében maradhasson. Andersen hangsúlyozta, hogy még ha a világ el is éri az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési szintet – amely eshetőség egyre valószínűbb –, továbbra is törekedni kell a nettó nulla kibocsátású, fenntartható és virágzó világra.
Ezt úgy lehetne elérni, ha megháromszoroznák a megújuló energia kapacitását 2030-ig, növelnék az energiahatékonyságot, elhagynák a fosszilis tüzelőanyagokat, valamint megvédenék és helyreállítanák a természetes élőhelyeket. A globális üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentését azonnal el kell kezdeni, az UNEP szerint ráadásul a G20-országok vezetésével, hogy megállítsák a hőmérséklet-emelkedést, és mérsékeljék a legrosszabb kimenetellel járó következményeket.
(Borítókép: Athanasios Gioumpasis / Getty Images Hungary)