Disznókísérletekből derült ki, hogy a máj segíthet az agy elektromos aktivitásának fenntartásában. Elég sci-fi-nek hangzik, de a jövőben működhet akár az emberi agy újjáélesztésében is, egyelőre a folyamatok megértésén dolgoznak a kínai kutatók.
Az agy az egyik legösszetettebb testrészünk, ami állandó oxigénellátást igényel, ha ezt nem kapja meg, a sejtek pusztulásnak indulnak. Ráadásul okos szervünk több energiát igényel, mint bármelyik másik, ezért is lehet az, hogy hiába végzünk ülőmunkát, legtöbbünk állandóan csokikról és hamburgerekről vizionál napi 8 órában.
Igaz, az agy testtömegünk csupán 2 százalékát teszi ki, a szív által pumpált, oxigénnel teli vér 20 százalékát is felhasználja. Ha viszont ezt nem kapja meg, gyorsan visszafordíthatatlan károsodást szenvedhet vagy teljesen elpusztul. Az, hogy ez mennyi idő alatt következik be, attól is függ, hogy milyen mértékű az oxigénhiány és mennyi ideig tart.
Az agy vérellátásának megszakítása lehet részleges, például sztrók esetében, de végleges is, ha megáll a szív. Sztróknál a lecsökkenő oxigénszint kómához vezethet, de ha gyorsan jön a segítség, akár teljesen visszafordíthatóak a károk.
Szívleálláskor az agy elektromos aktivitása másodperceken belül (10-30) megszűnik, 4 perc múlva pedig maradandó a károsodás. Az ekkor jelentkező keringési összeomlás, az iszkémia gyorsan bekövetkező vérellátási zavar: a szervekhez futó érben csökken vagy le is áll a keringés. Ez bármilyen szervet érinthet, melyben a szöveteket csak az artériák látják el vérrel. Márpedig legtöbb szervünknél nincs alternatív vérellátási út, ha a szívből jövő megszűnik vagy akadozik, működési probléma lép fel, nem funkcionál tovább a szerv. Ilyen a vese, amelyben kiválasztási zavar történik, vagy a szív, ami nem pumpál tovább, vagy az agy, ami nem fogja mozgatni a végtagokat vagy nem irányítja a beszédet.
Az agyi iszkémia gyors és helyrehozhatatlan károkat okozhat, ha túl sokáig tart, ezért is olyan rövid sikeres újraélesztésének ideje.
Kínai tudósoknak azonban sikerült 50 perc elteltével újjáéleszteni kísérleti disznóik agyát, méghozzá másik csodálatos szervünk, a máj segítségével. A siker azért jelentős, mert ha embereknél is működik majd, az eddig igen rövidre szabott újjáélesztési intervallum kinyújtható.
Xiaoshun He vezette azt a kínai csapatot, amely felfedezte, hogy a májnak milyen döntő szerepe van a szívmegállás miatti iszkémia utáni agy regenerálásában. Tizenhét tibeti törpesertésnél okoztak agyi iszkémiát (megszűnt a vér és oxigénellátás az agyban) fél órára, majd két csoportra osztották őket. Ezután jött a máj beépítése!
nagyon sci-fi, mert az agy már a disznó testén kívül volt.
Az életfenntartó rendszer a disznók egyik csoportjánál egy mesterséges szívből és tüdőből állt, ezek segítették a vér pumpálását az agyba. A másik, szerencsésebb csapatban viszont beépítettek egy egészséges májat is. A máj nélküli rendszerben az agyi aktivitás fél órán belül újraindult, de idővel lecsökkent!
Amikor különböző időablakokkal kísérleteztek, 30, 50, 60 és 240 perces intervallumokkal, kiderült, hogy a májasszisztált rendszerek leghosszabb intervalluma 50 perc volt. Vagyis ezután még mindig sikeres volt az agy újjáélesztése, újraindult az elektromos tevékenysége és 6 órán át fenn is maradt. Mikor 60 perces volt a kimaradás, az agy már csak 3 órára tudott újra működésbe lépni.
Kiderült tehát, hogy alapvetően fontos szervünk, a méregtelenítő, fehérjetermelő, vércukorszint-stabilizáló máj döntő szerepet játszik a szívmegállás utáni újraélesztésben és az agy védelmében. A hír azért óriási, mert új perspektívát kínálhat az agysérülések kutatásában. Talán a máj segít majd hozzá minket az örök élethez is – ha akarjuk.
(Borítókép: Monty Rakusen / Getty Images)