„Az idei COP meglehetősen tematikus. A fejlett országok a fejlődő országoknak ígéretet tettek arra vonatkozóan, hogy finanszírozzák a klímaváltozásból eredő káraik jelentős részét. Ezzel egyidejűleg gyakorlatilag elismerték, hogy a fejlett országok által kibocsátott üvegházhatású gázok a fejlődő országok területén is kiváltanak katasztrofális jelenségeket. A fejlődő országok klímapolitikája részben erre az ígéretre épült” – kezdte lapunk kérdésére Toldi Ottó.

Évente 100 milliárd dolláros nagyságrendű összegről volt szó, de az elmúlt 15 évben ez a finanszírozási szint egyszer sem valósult meg. A nyugati országok nem tartották be az ígéretüket, miközben a fejlődő országok ezt egyre hangosabban számonkérik. Az azerbajdzsáni COP ezért klímafinanszírozási konferencia is lesz

– fogalmazott a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének vezetője kutatója, hozzátéve: az álláspontok megmerevedtek, a nyugati országok pedig szeretnék bevonni a finanszírozásba például Kínát, valamint előbb-utóbb Indiát is.

A vállalások is napirendre kerülnek

Toldi Ottó a konferencia főbb témái közé sorolta:

• A nemzeti klímavállalások vizsgálata, figyelembe véve a 2030-as célokat. Ennek mentén a kibocsátáscsökkentési lehetőségek további növelésére lehet szükség, a megújuló energiahasznosítás és az energiahatékonyság bővítésével.
• A pénzügyi kötelezettségvállalások ellenőrzése. A klímafinanszírozási összegek nem elegendők arra, hogy a károkat fedezzék, és egyben elérhetővé tegyék a klímasemlegességi célokat.
• Pontosabb és globálisan elfogadott mérési eszköz szükséges a klímakárok felméréséhez, egységes, átlátható számítási modellel.

A Klímapolitikai Intézet vezető kutatója arra a kérdésünkre, hogy a COP-on tett vállalások a gyakorlatban is érvényesülnek-e, hangsúlyozta: „Ezek a célok szabják meg a munka irányát. Az, hogy ezekből mi teljesül, a résztvevők akaratán múlik. A párizsi megállapodás is egy klímakonferencián született meg, ami azóta is mérföldkő, igazodási pont. Glasgow-ban arra vonatkozóan tettek vállalást, hogy kivezetik a szenet az energiaszektorból, történtek lépések ebbe az irányba, az Európai Unió tagállamainak jelentős részében megvolt a terv a széntüzelésű erőművek bezárására, de az elképzeléseket felülírta az orosz–ukrán háború”.

Glasgow-ban az újraerdősítési tervekről is megállapodtak, több állam valóban igyekszik növelni az erdőterületeket. „Arra vonatkozóan is született egy terv, hogy globálisan a háromszorosára növelik az atomenergia-kapacitásokat. Már az Európai Unió is elismerte, hogy az atomenergia fenntartható. Ezek fontos eredmények, hivatkozási alapok, amelyek beépülnek az országok energiapolitikájába. Az egy másik kérdés, hogy számszerűen mi valósul meg, de a szándék világos” – húzta alá Toldi Ottó.

A kutató a klímafinanszírozással kapcsolatban szkeptikus: „Ha meg is oldódik a finanszírozás, kérdés, hogy a fejlődő országok költségvetésébe kerülve mi történik ezekkel az összegekkel. Sokszor nehezen követhető a pénz útja, nehéz ellenőrizni, hogy valóban a vállalt célokra fordítják-e, vagy csak elnyeli a költségvetés. Az ellenőrzésnek is fontos szerepe van a klímafinanszírozás rendezésében”.

Toldi Ottó arra a kérdésünkre, hogy Magyarország milyen szinten képviselteti magát a klímakonferencián, elmondta: az államok csúcsvezetői akkor vesznek részt a COP-on, ha meghatározó dokumentum aláírására kerül sor, ilyen volt például a párizsi klímamegállapodás. Ha nincs ilyen a napirenden, akkor a területileg illetékes tárca – ez esetben az Energiaügyi Minisztérium – tisztségviselői képviselhetik a kormányt Bakuban.

Lapunk korábban közzétette Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center zöldszakmai műhely társalapítója, szenior klímapolitikai tanácsadó véleménycikkét a COP29-ről.

(Borítókép: Az ENSZ klímakonferenciájának táblája 2024. november 3-án Bakuban, Azerbajdzsánban. Fotó: Aziz Karimov / Getty Images)