Honnan tudják hónapokra előre, milyen idő lesz, amikor még sokszor az is gondot okoz az időjósoknak egy nappal korábban, hogy megmondják, lesz-e vihar és felhőszakadás augusztus 20-án? Utánajártunk, van-e értelme a hosszú távú időjárás-előrejelzéseknek, és annak is, hány nap az előrejelezhetőség határa.
Kemény telet jósolnak a meteorológusok. Bár sok hóra most sem számíthatunk, fagyos hetek, hónapok állnak előttünk. Akár rég nem tapasztalt farkasordító hideg, mínusz 20 Celsius-fok is előfordulhat, a hőmérők jellemzően fagyponthoz közeli értéket fognak mutatni még napközben is.
Szinte már meglepő, hogy télen hideg lesz,
hiszen lassan hozzászokunk az enyhe időjáráshoz. A legutóbbi, 2023/2024-es például a legenyhébb tél volt a mérések kezdete, 1901 óta, országos átlagban 3,7 Celsius-fokkal (!) melegebb volt az elmúlt harminc év normájához képest. Mindössze 3 „téli nap” volt (ami a meteorológus terminológiában azt jelenti, hogy a hőmérséklet nappal sem emelkedett fagypont fölé), miközben átlagosan 22 szokott lenni. Szóval nem nehéz felülmúlni (pontosabban alulmúlni) az utóbbi években megélt hideg évszakokat.
Na de honnan tudják hónapokkal előre megjósolni a meteorológusok, milyen hideg-meleg és mennyi hó lesz? Hiszen még a heti előrejelzéseket is – finoman fogalmazva – nagy bizonytalanság övezi. De még egy adott napra szóló prognózis is kudarcot vallhat, mint ahogy megtörtént például 2022. augusztus 20-án, amikor vihart és felhőszakadást jeleztek előre nagy valószínűséggel, ezért lefújták a grandiózus tűzijátékot. Az égindulás azonban elmaradt, a kormány pedig menesztette az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), ma már HungaroMet vezetését.
Tudományos magyarázat szerint azért nyúltak ennyire mellé, mert a légköri jelenségek közül az egyik legkeményebb dió a zivatarok előrejelzése. Kedvező feltételek mellett bárhol és bármikor felbukkanhatnak, gyorsan mozognak, és akármikor eltűnhetnek, ráadásul a nagy kiterjedésű frontokkal ellentétben kicsiknek számítanak. Ezért nehéz biztosan előre jelezni, hogy egy adott városban lecsap-e a vihar valamelyik napszakban, vagy sem.
És persze a legfőbb érv, mint mindig, akkor is az volt, hogy minden időjárás-előrejelzés ki van téve a természet megkerülhetetlen káoszának, ami miatt hiába használnak töméntelen mennyiségű, precíz műholdas adatot, hiába számolnak a legfejlettebb, leggyorsabb komputerekkel, nem lehet megkerülni, hogy
a légkör az egyik legkaotikusabban változó közeg a Földön.
Magát a káoszelméletet is egy meteorológus fedezte fel, miután akárhányszor is futtatta le időjárási adatait őskomputerén, mindig más és más helyzetképet kapott eredményül. Edward Lorenz kénytelen volt belátni, hogy a légköri folyamatok hosszabb távú előrejelzése lehetetlen, méghozzá azért, mert hiperérzékenyek a kezdőértékek (például kiinduló hőmérséklet, légnyomási mező, szélsebesség stb.) pontosságára. Bármilyen kis eltérés idővel óriásira nő (pillangóhatás), és ez ellen nem lehet semmit sem tenni. A káosz ugyanis a légkör alaptermészete,
a legfőbb korlátot maga a légkör viselkedése hordozza.
Akkor mire alapozva jósolnak hideg telet a meteorológusok?
Most éppen arra hivatkozva, hogy 40 éve nem tapasztalt módon meggyengült az északi sarkkör fölött keringő (amúgy állandóan jelen lévő és a szélességi körökkel párhuzamosan futó) poláris szélörvény, a Polar Vortex. A gyenge áramlás pedig nem tudja magában tartani a fagyos sarkvidéki levegőt, ezért jó eséllyel kiterjed majd Európára (és Észak-Amerikára). Persze az időjárásba beleszólnak majd az egymást érő frontok is, mindenesetre a tél zimankósnak ígérkezik.
Készülnek azonban máskor is évszakos prognózisok, és a legtöbbször nem lehet a poláris szélörvény gyengülésére hivatkozni. Szerencsére ki lehet játszani valamennyire a mindent szétziláló káoszt.
Először is olyan, lassan változó adatforrásokra fókuszálnak, amelyek elhanyagolhatóak a rövid távú előrejelzéseknél. Közülük is a legfontosabb a tengerfelszín hőmérséklete. A hatalmas és több kilométer mély óceáni víztömegek hőmérséklete évszakokon átívelő időszakokban sem ingadozik jelentősen.
Óriási hőtároló képességük döntő hatást gyakorol az időjárásra
(gondoljunk csak az enyhe nyugat-európai klímát okozó meleg Golf-áramlásra), amit bonyolult kapcsolt légkör-óceán modellekkel próbálnak leírni.
Ezekben az előrejelzésekben már kevésbé számítanak a kiindulási adatok pontatlanságai. Ráadásul a különböző meteorológiai intézetek sokszor saját, részben független kapcsolt légkör-óceán modellt fejlesztettek ki, a kapott eredményeket (például, hogy mennyi hó várható) pedig összevetik. Az így készült multimodell-előrejelzések (ensemble prognózisok) beválása jobbnak bizonyul bármely más egyedi modelleredménynél.
Szakértők azonban nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy mindezekkel együtt is hosszabb távra csupán átlagértékeket (hőmérséklet, csapadék) lehet előre jelezni, amelyek pontossága messze elmarad a rövid és középtávú prognózisoktól.
Ezért nem érdemes rájuk például gazdasági döntéseket alapozni.
Képtelenség hónapokra, de akár hetekre előre is megmondani, hogy milyen idő lesz egy adott napon. Akár tetszik, akár nem, novemberben nem tudhatja senki sem, hogy fehér lesz-e a karácsony. Legfeljebb azt, hogy egy adott héten – a sokéves átlaghoz képest – kevesebb vagy több csapadék várható, hidegebb vagy melegebb lesz-e az idő.
Középtávon azonban már gyorsan nő a pontosság. Kimondottan párhetes időtávra készülnek a Középtávú Előrejelzések Európai Központ (ECMWF) valószínűségi előrejelzései. Ha például arra vagyunk kíváncsiak, hogy 8 nap múlva hány fok várható, nem lehet ugyan egyetlen hőmérsékleti értéket mondani (illetve lehet, de jó eséllyel hibás lesz), ám egy intervallumot igen. És azt, hogy hány százalék a valószínűsége, hogy abba a tartományba fog esni a hőmérséklet.
Feltételes mód és valószínűség. Ez a legtöbb, ami a meteorológusoktól elvárható hosszabb távon.
Ha nem elégszünk meg ennyivel, és igenis pontosan tudni szeretnénk, milyen idő várható a hétvégén, akkor bele kell törődnünk, hogy mindent áthat a káosz. Aminek az a kellemetlen következménye, hogy létezik egy határ, ami után már csak jósolni lehet. A káoszelmélet atyja, Edward Lorenz 1969-ben meg is adta ezt a számot: ez pedig a 14 nap. Bele kell törődnünk, hogy bármit teszünk is, két hétnél hosszabb időre képtelenség tudományos igényű, részletes prognózist adni. Ezért is értelmetlen a kiszámíthatatlan, változékony időjárás miatt a meteorológusokat hibáztatni.
Ha időjárás, akkor is Index!
Megújult az Index időjárás-aloldala, ami mostantól az Index-applikációban is elérhető. Az Index saját Időjárás funkciója megbízható előrejelzéssel, radar- és műholdképpel, 24–48 órás riasztási térképpel és további bővítményekkel várja az időjáráshírek kedvelőit. Töltse le az Index-applikációt, és iratkozzon fel az időjárási riasztásokra, hogy azonnal értesüljön a lakhelyén zajló meteorológiai eseményekről!