A szaglás nagyobb hatással van érzelmeinkre, mint bármely más érzékszervünk, mivel az agynak a szagélményeket feldolgozó része közvetlenül az érzésekkel foglalkozó régió mellett van – írja a Daily Mail. Ugyanitt helyezkedik el a memória is, vagyis a szimat és az emlékezés szorosabb összefüggésbe kerülhet, mint az emlékek és a többi érzékszerv.

Egy illat egy pillanat alatt évtizedeket repíthet vissza az időben, ezért történhet, hogy 2 másodperc alatt felidéződik bennünk egykori osztályfőnökünk, ha valaki az ő parfümjét viselve ellibben mellettünk a Kökin.

Az, hogy vidámak vagy szomorúak leszünk az illatot megérezve, attól függ, hogy milyen régebbi tapasztalatok fűződnek az illathoz. Épp ezért az odor akár a hangulatunkat is befolyásolhatja, ha büdös dolgokkal kell egy légtérben lennünk, rosszkedvűek leszünk, a finom virágillat viszont jókedvre deríthet minket.

Életmentő szerep

Evolúciós okokból a szaglás az egyik legrégebbi és legfontosabb érzékszervünk, amit természetesnek is veszünk. De ha sérül ez az evidens szervműködés, akkor nagy bajba kerülünk, mert étvágytalanná is válunk (gondoljunk a náthára), hiszen a fűszerek, a húsok vagy a sütik illat nélkül nem indítják be a nyálelválasztást. De ennél súlyosabb probléma, hogy

Ha nem érezzük a füstöt az orrunkban, a tüzet is csak később ismerjük fel. Ha immunisak vagyunk a romlott étel szagára, be is kapjuk – aztán persze kiköpjük, de a rossz élményt egy jól működő orr megspórolhatta volna.

Tehát a szaglás nagyon fontos szerepet játszik az életünkben, az emberek állítólag trillió különböző szagot képesek megkülönböztetni. A frissen mosott ruha illata azért is lehet zsigerileg népszerű, mert a régi otthont, a kisgyerekkort, a védelmet, a szeretetet idézheti fel. Ráadásul az újjászületést is jelenti: a koszos megújul, a nap jó illattal indul, mikor belebújunk a tiszta ruhába. A friss, ropogós ágynemű közé vackolni pedig a világ legjobb dolga, főleg ilyen hideg, szürke, szomorú novemberi napokon.