Visszatért a Földre a kínai Chang'e-6 küldetés a Hold kőzeteivel és kiderült, komoly vulkanikus tevékenyég lehetett régen Földünk egyetlen holdján. A kutatók közzétették a minták első elemzését.
Ez volt az első alkalom, hogy megvizsgálták a Hold túloldalán lévő kőzeteket és úgy tűnik, a sziklák több milliárd évre visszanyúló vulkáni tevékenységről árulkodnak. A Chang'e-6 misszió csaknem két kilogramm holdtalajt gyűjtött be és júniusban egy kapszulában juttatták vissza a Földre. Az analízisek eredményeit a Science-en és a Nature-ön tették közzé.
A tanulmány társszerzője, Qiu-Li Li, a pekingi Tudományos Akadémia kutatója úgy nyilatkozott,
most már rekonstruálható a Hold túloldalának vulkanikus története.
Ez volt Kína második küldetése, amely a Hold túlsó oldalán landolt a 2019-es Chang'e-4 után. Mindkettő az Aitken-medencében ért földet, a Hold egyik legrégebbi és legnagyobb kráterében, ami egy négymilliárd évvel ezelőtti meteorbecsapódás után alakult ki. Ez az óriási, mintegy 2500 km átmérőjű és 13 km mélységet is elérő mélyedése az egész Naprendszer egyik legnagyobb becsapódási medencéje.
A mintál finom pora egytől több száz mikrométerig terjedhet, és különböző geológiai korszakokból származó szemcsék keverékéből áll. De ennek is megvan a logikus magyarázata: a mikrometeoritok és a nagy energiájú naprészecskék folyamatos bombázása a kőzeteket porrá bontja, amelyek aztán elrepülnek és bárhol letelepedhetnek a felszínen.
A mérések azt mutatták, hogy sok porszem a körülbelül 2,83 milliárd évvel ezelőtt felszínre törő lávából származik. De a kutatók 4,2 milliárd éves lávaszemeket is találtak. Ezek és más tanulmányok azt mutatják, hogy a Holdon évmilliárdokon keresztül aktív vulkáni tevékenység folyt mielőtt a mai statikus környezet kialakult.