A csúnya, vulgáris beszéd egyre inkább átszövi mindennapjainkat generációtól függetlenül. Kérdés, mennyire elfogadott ez a munkahelyen, és mit tehet az, aki nem tud leszokni róla?
Milyen munkahelyen dolgozik, eltűrik az ideggyenge kolléga káromkodását, vagy 100 forintosokat kell dobálni egy perselybe, ha kicsúszik a száján valami csúnya? Ez utóbbi nagy előnye, hogy ha szorgalmasan ideges a munkatárs, akkor akár egy karácsonyi vacsora is kisülhet a dologból, ha viszont toleráns az iroda/üzem/kereskedelmi egység, akkor csak egymásban növeljük a feszültséget, de pénzünk nem lesz a szutykos szájú munkatársból.
Tavaly egy LinkedIn-felmérés is készült a káromkodásról, és a résztvevők 30 százaléka beismerte, hogy folyamatosan káromkodik a munkahelyén. Egy másik tanulmány szerint egy átlagos brit munkaerő naponta tizenegy szitokszót hall. De nincs erre valami szabályozás vajon, hogy mennyi káromkodás megengedett munkahelyen?
Az Independent szakértőket toborzott és megkérdezte. Alex Gapud kulturális antropológus szerint a káromkodások használata vagy ezek elutasítása tükrözi az ember normáit, értékeit és attitűdjét egy adott időben és helyen. De ez nem merev, változhat, hogy mit tekintünk sértőnek vagy közönségesnek, és ez napjainkban megfigyelhető is, bármilyen nyelvet is vizsgálunk, a káromkodások át- meg átszövik a nyelvet sokkal erősebben, mint régen.
Az élőbeszédben feltétlenül.
Ez a lazább nyelvi attitűd megjelenik a munkahelyen is, amit segített a munkakultúra megváltozása, a home office például. Fellazult az éles határ az otthon és a munkahely között.
De a káromkodás nem csak a durvaság szinonimája, jelentheti a fesztelen, intimebb légkör meglétét is, kényelmet, szabadságot. Azonban a főnökkel jobb, ha nem bratyizunk így, a határokat nem szabad átlépni, mert a túlzásba vitt káromkodás agressziót is sugározhat, ellenségeskedést, és nem mindenkinek ugyanolyan a toleranciaküszöbe.
Van, ami tilos: nem szabad kigúnyolni, a fajhoz, nemhez, életkorhoz, bármilyen fogyatékossághoz kapcsolódó tulajdonságokat. Ezek tabunak számítanak. A felmérések szerint a nők és az etnikai kisebbségek többször tapasztalnak ilyen jellegű sértéseket, udvariatlanságot.
Egy jó tanács: ha semmiképp nem tud lemondani a káromkodásról, csak a szűk környezetében éljen vele, ahol nem bánt meg senkit. Vagy tartogassa munka utánra, de ne a családnak!