Publikációjukban a villámtevékenység eloszlásának változását vizsgálták, és bemutatták, hogy a Schumann-rezonanciák (SR) frekvenciáinak napi és éves időskálákon bekövetkező változásai hogyan tükrözik a globális villámtevékenység átrendeződéseit.

A földfelszín és a Földet körülölelő sűrű plazmaréteg egy globális méretű üreget alkot, amelyben a villámok által kisugárzott elektromágneses hullámok bizonyos frekvenciákon kierősödnek. Ezt a jelenséget hívjuk első leírójáról Schumann-rezonanciának.

A kutatásból az is kiderült, bizonyos esetekben az SR-frekvenciák távoli földrészeken (például Dél-Amerikában) kialakuló több száz kilométer kiterjedésű zivatarláncok mozgására is érzékenyen reagálnak. Bozóki Tamás, a cikk második szerzője elmondta, hogy egy magyarországi méréssel képesek akár több ezer kilométerre található zivatarokban vizsgálni a villámtevékenységet. Hozzátette:

Nagyon sok dolgot tudunk már a Föld villámtevékenységéről, de még ma is számtalan nyitott kérdés vár megválaszolásra, hiszen a villámtevékenység folyamatosan változik a klímaváltozással összefüggésben. Nem véletlen, hogy a Meteorológiai Világszervezet (WMO) nemrég alapvető klímajellemzőnek minősítette a villámokat, melyek fontos információt szolgáltathatnak a légkör folyamatosan változó állapotáról.

Sátori Gabriella, a HUN-REN FI professor emeritusa, a cikk első szerzője kiemelte azt is, hogy kutatásuk legérdekesebb eredménye az lehet, hogy egy, a Csendes-óceán trópusi régiójában végbemenő zonális jelenség, az El Nino – Déli Oszcilláció (ENSO) világszerte befolyásolja a villámtevékenységet.

Bár már a ’90-es évek végén kimutatták, hogy a globális zivatartevékenység észak–déli irányban is mozog az ENSO-időskálán, akkor még nem értették ennek a megfigyelésnek a meteorológiai hátterét.

Az ENSO meleg fázisában a trópusokon felgyülemlő hő az azt követő időszakban szétterjed, kissé megnövelve a felszíni hőmérsékletet közepes szélességeken is, elsősorban a Föld északi féltekéjén. Miután a villámtevékenység érzékenyen reagál a felszíni hőmérséklet változásaira, ez a kis növekedés a felszíni hőmérsékletben jelentős növekedést eredményezett a villámok számában a vizsgált esetekben.

A szakemberek következő lépésként azt tervezik, hogy részletesebben megvizsgálják Magyarország elmúlt 30 évének villámtevékenységét, hogy feltárhassák a csendes-óceáni jelenség lehetséges hatását. Az eredmények ismeretében jobban felkészülhetünk majd a jelentős gazdasági károkat okozó zivatarokra (például szupercellákra).