Az Egyesült Királyság déli részén található Somerset megye egyik nevezetessége Sparkford Inn szállodája. Az ősidők óta szálláshelyként üzemelő régi épületet állítólag kísértetek lakják, ezért egy szellemvadászcsoport időről időre meglátogatja, hogy rögzítse és elemezze a paranormális jelenségeket. De mit szól ehhez a tudományos közösség?
Vitatható, hogy a szellemek vizsgálata mennyiben tekinthető tudományos munkának, de a brit paranormális jelenségeket kutató SPI UK (Somerset Paranormal Investigators UK) 2012 óta műszerekkel, esetanalízisekkel felszerelkezve próbálja bizonyítani létüket. Az élet és halál közötti potenciális sáv, ahova beragadhatnak a se nem ide, se nem oda tartozók, mindig is izgatta az emberek fantáziáját kultúrától és történelmi időktől függetlenül. Utalások találhatók rá az egyiptomi sírfeliratokon, ősi kínai mesékben, az Odüsszeiában, a Hamletről már nem is beszélve.
Talán az sem véletlen, hogy a járványoktól és betegségektől, magas csecsemő- és gyerekhalandóságtól sújtott viktoriánus kori Angliában terjedt el a post mortem fotózás, és alakult meg az első, szellemeket vizsgáló társaság. 1882-ben a paranormális vizsgálatokat tudományosabb mederbe terelték, mikor tudósok és értelmiségiek egy csoportja fizikusoktól újságírókig megalapította a The Society for Psychical Research (SPR) szervezetet Londonban. Kitűzött célja volt a tudományos módszerek és elvek alkalmazása a természetfeletti jelenségek tanulmányozására, beleértve a telepátiát, a médiumokat és a paranormális jelenéseket.
Két évvel később megalakult az American Society for Psychical Research, mikor William Barrett fizikus meggyőzte tekintélyes tudóskollégáit, például Alexander Graham Bellt, a telefon feltalálóját és William Jamest, az amerikai pszichológia atyját, hogy létfontosságú lenne a tudományos módszer a paranormális jelenségek vizsgálatában. James is részt vett néhány szeánszon, hogy megértse az emberi tudat mélységeit, és feltárja, túlléphet-e a tudat a fizikai testen. Persze idővel változott a szellemeket kutató szervezetek módszertana: eleinte megfigyelések és interjúk domináltak a szeánszok, médiumok mellett, a technológia fejlődésével azonban új műszereket kezdtek használni.
A Somerset megyei Sparkford Inn szellemfiúja állítólag rendszeresen fel-felbukkan, és ilyenkor egyéb, megmagyarázhatatlan események is történnek.
Tárgyak esnek le a szálló konyhapultjáról, magától bekapcsol a mosogatógép, elszabadul egy biliárdgolyó, leugrik a magasból egy vodkásüveg.
A személyzet és a vendégek évek óta tapasztalják ezeket a furcsa eseményeket, de suttogásokat is hallottak már üres szobákból, és láttak 3 kísérteties alakot: egy kisfiút, egy férfit és egy nőt. Az SPI is megérkezett hát a délnyugat-angliai szállóhoz, hogy alaposan kivizsgálja a késő középkor óta mindig szálláshelyként funkcionáló épületet.
A szellemvadászok elektromágneses térérzékelőt (EFM) és hőkamerákat is vittek magukkal a vizsgálatokhoz. Bár egyikük sem tudományos végzettségű, sok éve járnak ki szellemgyanús helyszínekre, és szigorúan rögzítenek mindent, amit (nem) tapasztalnak. Ugyanis még nem találtak meggyőző bizonyítékokat a szellemek létezésére, kiszállásukkor Sparkford Innben sem, noha a szellemfiú miatt vittek játékokat is, hogy macival, labdával és játék órával csalogassák elő a fiú szellemét. Az egyik idősebb csapattag hangosan mondókázott is, de hiába.
Lalla, az egyik SPI-tag elmondja, hogy a szellemeknek óriási mennyiségű energiára van szükségük ahhoz, hogy átjussanak az élők világába, és reményeik szerint eszközeik érzékelik, hogy megváltozik az elektromágneses energia mennyisége, vagyis vannak ott mások is. Digitális hangrögzítők lépnek működésbe, mérik a légköri nyomást és a páratartalom ingadozásait is, a páratartalom ugyanis megváltozik, ha van ott valamilyen entitás. A rádiófrekvenciát mérő eszközön volt, hogy hallottak valamit; egy hang, egy kis alig érzékelhető suttogás talán a túlvilágról? A bizonytalanság oka az, hogy a műszerek nagyon érzékenyek, és lehet, hogy a hallott hangok a közelben tartózkodó emberektől származnak.
Christopher French brit pszichológus, aki egyébként a Londoni Egyetem Goldsmiths Pszichológiai Tanszék paranormális jelenségeket kutató pszichológiai egységének vezetője is, hangsúlyozza: az eszközök gyakran félrevezetik az embereket, ezért minden lehetséges magyarázatot meg kell vizsgálni. Szerinte a Sparkford Innben hallható és sikeresen rögzített hangok a közelben tartózkodó emberektől eredhetnek, vagyis véletlenszerű háttérzajról van szó. Szerinte a következetes adatgyűjtés hiánya is gondot okozhat az objektív vizsgálatok és következtetések levonásánál. Hozzátéve, az SPI-csapat nem jól csinálja a dolgát, mivel
annak ellenőrzéséhez, hogy az állítólagos kísértetjárta helyek rendelkeznek-e szokatlan elektromágneses aktivitási mintákkal, hatalmas mennyiségű adatot kellene összegyűjteni.
Ilyen tudományos értékelés nélkül a műszerek pontossága paranormális használat esetén továbbra is erősen megkérdőjelezhető. A hőkamerán megjelenő fantomkörvonalak pedig általában porszemek.
És hiába minden igyekezet, az állítólagos szellemek maguk választják meg, hogy mikor bújnak elő, ha egyáltalán előbújnak. Ez meg is történt, bár nem a szellemvadászok társaságában. Szeptemberben furcsa incidens zaklatta fel a szállóvendégek kedélyeit: a biliárdasztal közelében az igazgató asszisztensét megdobták egy biliárdgolyóval, és nem azok voltak, akik játszottak, nem is az ő golyójukkal, mert azok mind egy szálig megvoltak. Senki más nem volt a közelben, aki a csínyt elkövethette volna, úgyhogy nagy volt a döbbenet.
Egy másik napon is furcsaság történt: több szállodai dolgozó látta, hogy bár senki nem volt rajtuk kívül a közelben, egy kétliteres vodkásüveg leesett a bortartóról, és összetört a földön. Az SPI nyomozói szerint a sok különös esemény nem lehet mind véletlen, a tudomány pedig szkeptikus.