Valószínűleg rosszkor ünnepeljük Jézus születésnapját, ami nem is abban az évben és nem is decemberben volt. Karácsony időpontját 325-ben az első niceai zsinaton fogadták el, de egy 1500 éves elírás miatt nem igazán pontos a szülinap.
A karácsony Jézus születésének ünnepe, a szó, ahogy az Arcanumban olvashatjuk, szláv eredetű, szerb-horvát, szlovákul Kracun, ukránul kracsun. Ezek az ősszláv korcsun (lépő), azaz napforduló származékai. De ha Jézus nem is akkor született, amikor napjainkban ünnepeljük, akkor mikor van karácsony?
Lawrence Mykytiuk, a Purdue Egyetem professzora szerint az biztos csupán, hogy Jézus a római Galilea tartományban született körülbelül 2000 évvel ezelőtt, de pontos feljegyzések nem állnak rendelkezésünkre ennek körülményeiről. Az első utalás december 25-re – mint konkrét dátumra – a 4. század közepén jelenik meg egy római almanachban, amely felsorolja a különböző keresztény mártírok adatait.
Több módszerre támaszkodhatunk, ha szeretnénk pontosabban kiszámolni születése valódi idejét. Az egyik lehetőség, ha híres kortársainak életét figyeljük, akikről maradtak fenn feljegyzések, ilyen volt I. Heródes zsidó király, aki Kr. előtt 74-től Kr. előtt 4-ig élt. Ahogy idősödött, elméje állítólag megbomlott, és talán emiatt olvashatjuk a Bibliában, hogy Jézus eljövendő királyságától félve elrendelte a betlehemi gyerekgyilkosságokat, ami szerint minden kétévesnél fiatalabb fiúgyermeket meg kell ölni. Erre a történetre ugyan semmi bizonyíték nincs, ha mégis, Jézusnak legalább két évvel Heródes király halála előtt kellett megszületnie.
A természeti jelenségek is segíthetnek Jézus születésének meghatározásában: Josephus Flavius zsidó történész 60 évvel Jézus halála után például azt írja, nem sokkal Heródes halála előtt volt holdfogyatkozás. Ez alapján kalkuláltak, és a király halálának időpontját Kr. e. 4. március 13. utánra becsülték. Vagy ebben az évben, vagy 1-2 évvel korábban születhetett Jézus.
A Biblia leírása szerint Jézus születésekor a pásztorok kint voltak a szabad ég alatt, télen pedig hagyományosan az akolban tartották a juhokat. Táplálékuk a fű, márciusban volt a legbőségesebb. És van egy csillagászati aspektus is:
a királyok, avagy bölcsek Máté evangéliumában úgy keresik Jézust, hogy követik „csillagát keleten”.
Kínai csillagászok, a Kr. e. 5-ben vizsgálódó Han-dinasztia tudósai feljegyezték egy üstökös felbukkanását az égen, ami 70 napig fényesen világított – talán ez lehetett a betlehemi csillag? A kínai dokumentumok szerint a csillag Kr. e. 5. tavaszán jelent meg.
Jézus születése idején az egyik uralkodó tudományos elmélet az volt, hogy a bolygók mozgásából következtetni lehet földi eseményekre, a Jupitert például a királyokkal, királyságokkal hozták kapcsolatba. Kr. e. 6-ban történt egy különös esemény: a Jupiter és a Szaturnusz háromszor került közel egymáshoz az égen rövid idő alatt. Április 17-én a Jupiter a Nap előtt emelkedett fel, és elhaladt a Hold mögött. Ezt különösen kedvező jelnek tekinthették, egy király születésének például, és ha a bibliai leírás a betlehemi csillagról helyes, akkor ez Jézus születésének dátumát a Krisztus előtti 7. év tavaszára teheti.
Tehát akár üstökösről, akár ritka bolygóállásról van szó, minden jel arra utal, hogy Jézus tavasszal született, és nem télen.
De mi okozhatta a félreértést a Messiás születésével kapcsolatban? Dionysius Exiguus római szerzetes, aki 470 és 544 között élt, volt az, aki elterjesztette a Krisztus előtt és után időszámítást, de 4-7 évvel elszámolta magát.
Az, hogy Jézus születését tavasz helyett télre datálta a hagyomány, összefügghet az ókori rómaiak pogány ünnepeivel is. Decemberben zajlott ugyanis a féktelen szaturnáliai mulatozás Szaturnusz isten tiszteletére, amikor ittak, ettek, dorbézoltak, a karácsonyfához hasonlóan örökzöld növényekkel díszítették fel a házakat, a mulatságok végén pedig ajándékokat adtak egymásnak. Mithrász születésnapját, aki a fény istene volt, szintén december 25-én, a téli napfordulón ünnepelték további ivászatokkal. A karácsony tehát talán épp a pogány vigadalom ellenpontozására jöhetett létre ezekkel azonos időpontban.
(Borítókép: GraphicaArtis / Getty Images)