Nevét ma kéttannyelvű gimnázium őrzi a Markó utcában, de talán még a diákok sem tudják pontosan, miért Xantus Jánosról kapta nevét iskolájuk.
A 19. század egyik legjelentősebb magyar tudósa volt Xantus János, aki természet- és társadalomtudományokat is érintő értekezéseivel, útleírásaival, gyűjteményeivel vált világszerte ismertté. Az 1825-ben Csokonyavisontán született Xantus fiatal jogász korában nemzetőrnek állt, részt vett a Pákozdi csatában, majd az 1848–49-es szabadságharc után amerikai emigrációba kényszerült. Itt talált rá a természettudományos pályára. Ha van olyan kategória, hogy „természettudós celeb”, akkor őt ide sorolhatjuk.
Az elsők között mutatta be Amerika több régiójának flóráját, faunáját és ásványvilágát, de keletre is kalandozott.
Japán partvidékéről ő készítette az első pontos térképet, etnográfiai gyűjtőmunkát végzett Dél- és Délkelet-Ázsia szigetvilágában.
De itthoni érdemei sem megvetendők, a budapesti Állatkert és a Magyar Néprajzi Múzeum létrehozása is az ő nevéhez fűződik. A bécsi világkiállításon nagy szenzációt keltő házi-, kézműipari és néprajzi gyűjteménye adta az alapot az Iparművészeti Múzeum létrehozásához.
Tagja volt a philadelphiai Természettudományos Akadémiának és a Magyar Tudományos Akadémiának. Komoly szerepet vállalt az önálló magyar tudományos élet megszervezésében. Elnökölte a Magyar Néprajzi Társaságot és a Magyar Földrajzi Társaságot.
Életműve maradandó érték a magyar tudomány történetében. A róla elnevezett gimnázium korábban a Berzsenyi és a Bolyai nevet is viselte, ide járt többek között Karinthy Frigyes, Radnóti Miklós, Bánki Donát, Gábor Dénes, Rózsa Miklós, Jacobi Viktor és Zerkovitz Béla zeneszerzők, és első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd is. Ma is büszkék lehetnek azok a szülők, akiknek ebbe a patinás középiskolába jár a gyerekük.