A penész jelenléte kisebb dózisban allergiás tünetekkel, hosszú távon asztmával járhat, emellett a nedves falakra más allergének – baktériumok, poratkák – is rátelepedhetnek. A nedvesség ízületi bántalmakat okozhat, de még a depresszió kialakulásával is összefüggésbe hozták.
Már jó pár hete beindult a fűtésszezon, egyre kevesebbet szellőztetünk, hogy bent tartsuk a meleget, a falakon pedig, különösen a nedvesebb helyiségekben, megjelenhetnek a penészfoltok. Főleg ha a szobákban szárítjuk a ruhákat, amik 30 százalékkal is megnövelik a páratartalmat. És akkor jön a penész, de jogos-e a rettegés tőle?
A penészgomba megjelenése mindig a nedvességgel függ össze: vagy a falon belül van vízszivárgás, vagy a levegő túl nedves. Az ideális páratartalom 45–55 százalék között van, ezen a szinten a penész nem tud szaporodni. De vannak jó penészgombák is, a penicillin például. Bizonyos fajtáit használja az élelmiszeripar is erjesztett, érlelt élelmek előállításához. Gondoljuk csak a camembert-re, a roquefort sajtra vagy a szalámik nemespenész bevonatára.
A penész a többi gombához hasonlóan a levegőben spórákkal terjed, ha a körülmények megfelelőek – és a penész nem túl igényes, szinte bármilyen nyirkos, meleg hely ideális neki –, gyorsan elszaporodik. A felületekhez érve kicsírázik, megnyúló fonalakat képez, és komplett telepeket hoz létre. A szürkés, feketés vagy zöldes foltok növekednek a falon vagy akár a parkettán, ruhákon, faburkolaton, majd új és új spórák termelődnek.
Kisebb penészfoltokat megtisztíthatunk vizes-mosószeres szivaccsal, de a nagyobb területek esetén már óvatosabbnak kell lenni, mert a levegőben szálló penészspórák komoly egészségügyi problémákat is okozhatnak: allergiát, asztmát és légúti irritációt is.
Nemcsak a penész veszélyes, hanem melléktermékei is, amik irritálhatják a szemet, torkot, a tüdőt, az orr nyálkahártyáját.
Ilyenkor klasszikus allergiás reakciók jelentkezhetnek. Aki eleve érzékeny vagy gyenge immunrendszerű, súlyosabb tüneteket is tapasztalhat, ha túl sokáig tartózkodik penészes környezetben. Az asztmások különösen veszélyeztetettek.
A beltéri penészgombák legveszélyesebbike a feketepenész, amelynek spórái méreganyagokat tartalmaznak, jellegzetes szaga van, a felületeken pedig fekete bevonatot képez. Elsősorban a legyengült immunrendszerre lehetnek veszélyesek ezek is. Bizonyos penészgombák az élelmiszereken telepszenek meg (Penicillum), mások a szellőzőnyílások közelében (Cladosportium). A penészes élelmiszerek közül a legtöbbet csomagolással együtt ki kell dobni, mert a szervezetre mérgező, de a keményebb zöldségekről, gyümölcsökről, sajtokról levághatjuk, és a maradék menthető, a penésztől 2,5 centiméteres távolságban. A szalámifélékről ledörzsölhető.
Fontos, hogy ne engedjük nedvessé válni a lakást, szellőztessünk, párátlanítsunk, és ha páralecsapódást tapasztalunk az ablakon, akkor tudhatjuk, cselekednünk kell. A ruhaszárítást jobb nem a szobában végezni, mert a nedves ruhák nagyon megnövelik a levegő páratartalmát. Ha nincs szárítógépünk, vagy nem tudunk kint ruhát szárítani, akkor a hálószobától távol teregessük ki a ruhákat.
Ha a penész megjelent, savas vegyszerrel eltávolíthatjuk, miután kiszárítottuk a penészes felületet, de ha ruhára, fára telepedett meg, ne kezeljük, szabaduljunk meg tőle. Mert ezek porózus anyagok, mélyebb rétegeikbe is behatol a gomba, és újra és újra megjelenhet, nem távolítható el véglegesen.