Az amerikai űrügynökség Parker Solar Probe névre keresztelt űrszondája több napig nem adott életjelet magáról, azonban csütörtök este ismét elérte a földi irányítóközpont. Az űrszonda adataiból kiderült, hogy karácsony éjjelén mindössze 6,1 millió kilométerre haladt el Nap felszíne mellett.
A NASA űrszondája, a Parker Solar Probe karácsony este merült be csillagunk külső légkörébe, ahol brutális hőmérsékletet és szélsőséges sugárzást kellett elviselnie. Az amerikai űrügynökség azért küldte a szondát a Nap közelébe, hogy jobban megértsék annak működését, ám, ahogyan az űrszonda elérte a Nap külső légkörét, megszakadt a kapcsolat a földi irányítás és a Parker között.
A Parker végül napokkal később, csütörtök éjjel adott magáról ismét életjelet, amelyből kiderült, hogy történelmet írt, ugyanis mindössze 6,1 millió kilométerre haladt el Nap felszíne mellett. Ennyire közel még korábban soha semmi nem közelítette meg a csillagunkat, úgy, hogy túl is élje a bevetést.
Az elsőre hatalmasnak tűnő, 6,1 millió kilométeres távolság jobban értelmezhető, ha tudjuk, hogy a Naphoz legközelebbi bolygó, a Merkúr 57,9 millió kilométerre van a csillagtól, amíg a Föld 149,6 millió kilométerre.
149,6 millió kilométerre vagyunk a Naptól, tehát ha a Napot és a Földet egy méterre helyezem egymástól, akkor a Parker Solar Probe 4 centiméterre van a Naptól – tehát ez már közel van
– fogalmazott dr. Nicola Fox, a NASA tudományos vezetője a BBC szerint.
A NASA beszámolt arról, hogy az űrszonda biztonságban van és normálisan működik annak ellenére, hogy 692 000 kilométer per órás sebességgel haladt – ezzel újabb rekordot döntve, ugyanis ember által készített tárgy ilyen gyorsan még nem haladt, ez olyan, mintha a London–New York-távot 30 másodperc alatt tennénk meg – és 980 Celsius-fokos hőmérsékletet is elviselt.
A Nap ilyen közeli tanulmányozása lehetővé teszi, hogy a Parker Solar Probe olyan méréseket végezzen, amelyek segítenek a tudósoknak jobban megérteni, hogyan melegszik fel az anyag ebben a régióban több millió fokra, nyomon követni a napszél (a Napból kilépő anyag folyamatos áramlása) eredetét, és felfedezni, hogyan gyorsulnak fel az energetikai részecskék közel fénysebességre
– közölte a NASA.
A tudósok azt remélik, hogy mivel az űrszonda áthaladt csillagunk külső légkörén – a koronáján –, olyan adatokat gyűjtött, amelyek megoldanak egy régóta fennálló rejtélyt.
A korona nagyon-nagyon forró, és fogalmunk sincs, hogy miért. A Nap felszíne körülbelül 6000 Celsius-fokos, de a korona, ez a vékony külső légkör, amelyet napfogyatkozások idején láthatunk, több millió fokos – és ez távolabb van a Naptól. Hogyan forrósodik tehát ez a légkör?
– tette fel a kérdést dr. Jenifer Millard, a walesi Fifth Star Labs csillagásza.
A küldetésnek segítenie kell a tudósoknak abban is, hogy jobban megértsék a napszelet – a koronából feltörő töltött részecskék állandó áramlását. Amikor ezek a részecskék kölcsönhatásba lépnek a Föld mágneses mezejével, az égbolt káprázatos sarki fényben ragyog. De ez az úgynevezett űridőjárás is okozhat problémákat, kiiktatva az elektromos hálózatokat, az elektronikát és a kommunikációs rendszereket.
A Parker Solar Probe 2018-ban indult útnak, naprendszerünk középpontja felé. Már 21 alkalommal suhant el a Nap mellett, egyre közelebb kerülve, de a karácsony esti látogatás rekordot döntött.