A demencia előfordulásának kockázata sokkal magasabb lehet, mint azt korábban becsülték, mivel az amerikaiak egyre hosszabb ideig élnek – derült ki egy friss kutatásból. Az új adatok szerint a demenciában szenvedők száma várhatóan megduplázódik 2060-ra, és a nők, valamint az afroamerikai közösségek kockázata is különösen magas. A kutatás rámutatott, hogy a megnövekedett kockázat mögött az életkor előrehaladása és a krónikus betegségek növekvő előfordulása állhat.
A demencia kockázata sokkal magasabb lehet, mint azt korábban gondolták – állítja egy hétfőn publikált kutatás, amely a Nature Medicine folyóiratban jelent meg. Az új eredmények azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban a demenciával élők száma várhatóan 2060-ra meg fog duplázódni.
Korábbi kutatások azt becsülték, hogy a férfiak 14 százaléka, míg a nők 23 százaléka fog demenciában szenvedni élete során, az új kutatás azonban ezt az adatot jelentősen magasabbra teszi:
az előrejelzés szerint mind a férfiak, mind a nők körében 42 százalékra emelkedik a kockázat.
A kutatás vezetője, Josef Coresh, a NYU Grossman Orvosi Iskola öregedéssel foglalkozó intézetének igazgatója elmondta, hogy a kockázat növekedése és a demenciában szenvedők számának emelkedése főként annak köszönhető, hogy az emberek hosszabb ideig élnek, mint az előző generációk. „Csak az, hogy az emberek egyre tovább élnek, alapvetően azt jelenti, hogy a demenciás esetek száma is meg fog duplázódni” – tette hozzá.
Az Egyesült Államokban a több mint 65 évesek 10 százaléka szenved a betegségben, az Alzheimer-kór, a demencia leggyakoribb típusa pedig már közel 7 millió embert érint az országban.
A kutatás több mint 15 ezer amerikai résztvevőt követett több mint két évtizeden keresztül. A résztvevők negyede afroamerikai volt, és több mint fele nő – két olyan csoport, amelyeknél ismerten magasabb a kockázat. Egy 55 éves átlagos embernél a kockázat, hogy demenciában szenvedjen 42 százalék, de a kockázat nem egyenletesen oszlik el az életkor előrehaladtával. A kutatás azt találta, hogy a legnagyobb kockázat 85 éves kor után jelentkezik. 55 és 75 év között az átlagos ember esetében a kockázat mindössze 4 százalék volt, de 85 éves korra ez 20 százalékra nőtt, a 95 éves korra pedig elérte a 42 százalékot.
Az afroamerikaiak és a nők esetében is magasabb volt a kockázat, de a minta hasonlóan alakult számukra is. Az afroamerikaiak 75 éves korukra 7 százalékos kockázattal rendelkeztek, ami majdnem kétszerese az átlagnak. 85 éves korukra a kockázat 28 százalékra emelkedett, és 95 évesen ők is elérték a 42 százalékot. A nőknél 75 évesen 3 százalékos, 85 évesen 21 százalékos, 95 éves korukra pedig 48 százalékos volt a kockázat.
Korábbi kutatások szerint az afroamerikaiak magasabb kockázata a cukorbetegség és a magas vérnyomás magasabb előfordulásával függ össze. A nők emelkedett kockázatának egy része annak tudható be, hogy átlagosan hosszabb ideig élnek, de nem ez az egyetlen ok. Egy genetikai variáns, az APOE-4, amely növeli az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát, egyes életkorokban jobban érinti a nőket, mint a férfiakat. A terhesség hatása a demencia kockázatára vegyes eredményeket hozott a kutatásban.
A korábbi kutatások szerint a férfiak 14 százaléka és a nők 23 százaléka szenved élete során demenciában, így az új kutatás 42 százaléka jelentős változás, amelyet azonban több tényező is magyarázhat.
Korábbi kutatások, amelyek az 1990-es évek végén jelentek meg, kisebb és homogénebb résztvevői csoportokat vizsgáltak, akik mind ugyanabban a városban éltek. Az ilyen típusú kutatások – szakértők szerint – korlátozottabbak és torzítottabbak lehetnek, mivel nem veszik figyelembe a különböző társadalmi-gazdasági csoportokat és az egyéb kockázati tényezőket.
Monica Parker, az Emory Egyetem Neurológiai Tanszékének adjunktusa elmondta, hogy a nem angolul beszélő betegek gyakran kimaradnak a kutatásokból, mivel az akadémiai egészségügyi központok nem mindig vannak felkészülve ezeknek az embereknek a fogadására. Ezen kívül a kutatások gyakran csak az Alzheimer-kórra összpontosítanak, amely a leggyakoribb típus, de nem veszik figyelembe a kardiovaszkuláris és neurológiai betegségeket, amelyek szintén demenciát okozhatnak – írja az NBC News.
A demencia kockázatát növelő egyéb tényezők, mint a stroke, a magas vérnyomás és a 2-es típusú cukorbetegség, mind hozzájárulnak a kockázat emelkedéséhez. Emellett a betegek számát tovább növelheti, hogy a korábban nem diagnosztizált eseteket ma már felismerhetik a szűrővizsgálatoknak köszönhetően.
A jó hír, hogy számos olyan módszer létezik, amelyekkel csökkenthetjük a demencia kockázatát, például a magas vérnyomás és a cukorbetegség kezelésével, megfelelő alvással és egészséges táplálkozással. Hiszen mint tudjuk, a szívnek kedvező életmód a szellemi egészségre is jótékony hatással van, így nem is lehetne találóbb az „Ép testben ép lélek” mondás.
(Borítókép: FG Trade / Getty Images Hungary)