Kiderült, hogy a testtömegindex nem mond igazat, mert nem mutatja meg sem a testzsírarányainkat, sem egészségügyi hajlamainkat, problémáinkat. Ha a BMI-nek hiszünk, a fél világ elhízott, de ebben benne vannak a sportolók is, ami azért vicces.
Újra kell definiálnunk, ki is számít elhízottnak, állítja egy friss jelentés, mert a világszerte elfogadott és használt testtömegindex, vagyis a BMI már nem mérvadó, mivel nem elég árnyalt. A friss ajánlás szerint a „klinikai elhízás” kifejezést azokra a betegekre kell használni, akiknek a testsúlyuk miatt egészségügyi problémáik lehetnek, preklinikailag elhízottnak pedig azokat kellene nevezni, akik rendelkeznek túlsúllyal, de ennek ellenére fittek.
A BMI, vagyis a testtömegindex csak azt méri, a súly megfelel-e a magasságnak, ebből határozza meg az elhízás meglétét, mértékét. A BMI-adatok szerint világszerte több mint egymilliárd ember elhízott, ezt az is bizonyítja, hogy egyre nagyobb a vényköteles súlycsökkentő gyógyszerek iránti érdeklődés. De talán mégsem ennyire súlyos a súlyhelyzet. A The Lancet Diabetes & Endocrinology folyóiratban megjelent analízisben több mint 50 orvos vett részt a világ minden pontjáról, és ők azt mondják, sokan, akiket elhízottként kategorizálnak a BMI alapján, jó egészségi állapotnak örvendenek, normális szervműködésűek, és hosszú élettel számolhatnak.
Ugyanis az elhízás egy spektrum.
Az aktuális definíció szerint rengeteg az elhízott földlakó, akik egyébként nem is kapnak megfelelő ellátást. A BBC-nek nyilatkozó egyik, BMI szerint túlsúlyos brit nő, Natalie elmondta, hogy hetente négyszer jár edzőterembe, egészségesen táplálkozik, de még mindig túlsúlyosnak számít, bár ő csak „nagyobb darabnak” tartja magát, de teljesen fitt. Ezt megerősíti az orvosa is, aki, BMI ide vagy oda, egészségesnek tartja. Egy másik kövérnek titulált férfi elmondta, hogy a testtömegindexe szerint elérte az elhízottság határértékét, de a testzsírja csupán 4,9 százalékos – csak épp nagy az izomtömege.
Van aki persze úgy gondolja, hogy a kövér és a fitt szavak kizárják egymást, és ezen csak diétával lehet segíteni.
A BMI, ami a magasság és a súly adataiból határozza meg az ideális testsúlyt és a potenciális elhízást, sok országban a lakosság fittségi indexe is. Kategóriái szerint túlsúlyos valaki 25 és 29,99 pont között, az elhízás pedig 30 felett van. Kiszámításához meg kell adni a magasságot és a súlyt: a kilogrammban mért súlyt elosztják a méterben mért magasság négyzetével.
Ennek a kalkulációnak viszont vannak korlátai: azt megmutatja, hogy mekkora súlyt cipel valaki, de a testzsírt nem. Az izommal jól ellátott sportolók BMI-je mindig magas, de elhízottnak nehezen nevezhetnénk őket, hiszen egy csepp zsír sincs rajtuk.
A jelentés szerint a BMI hasznos az egészséges testsúlyú, túlsúlyos vagy elhízott populáció arányának meghatározásához, de általános egészségi állapotról és a testzsírról semmi lényeges információt nem ad. Pedig testzsír és testzsír között is van különbség, veszélyesebb például a derék és a szervek körül felgyülemlő. Az új összefoglaló szerint a test, és ezen belül is a derék zsírmennyiségének mérése sokkal árulkodóbb lehet az egészségi állapotról, mint a nem túl specifikus BMI. Az elhízás egészségügyi kockázatot jelent természetesen, de van, akinek nemcsak kockázat, hanem már maga a betegség is.
És ha betegség, akkor hat a szervekre (szív, tüdő), a mindennapi életre, vagyis komolyabb kezelésre szorul.
Ha csak potenciális veszélyt jelent az egészségre, de nem okoz még megbetegedéseket, akkor érdemes megfogadni az életmóddal kapcsolatos tanácsokat, hogy csökkenjen az egészségügyi problémák kialakulásának esélye. Figyelni kell a családi anamnézist is, hogy kiderüljön, mely betegségek kockázata áll fenn.
Nagyon fontos az elhízás pontosabb meghatározása, mert a 20 százalékos súlycsökkentést ígérő gyógyszerek kereskedelme szárnyal, az ész nélkül bekapdosott pirulák helyett azonban fontosabb lenne az egzakt diagnózis. A népszerű súlycsökkentőket gyakran csak 30 feletti BMI-vel és túlsúly miatti betegségekben szenvedőknek írják fel, pedig talán nem csak nekik kellene. Az új definíció, ami figyelembe veszi a testzsírszázalékot is, csökkentené a túldiagnosztizált és feleslegesen kezelt betegek számát.