Már napok óta beborítja az országot a köd és a hideg, a napra lassan már nem is emlékszünk, és még néhány napig kitart a búbánatos, nyirkos idő. Kérdés, hogy az üvegbúraként ránk boruló ködpárna mennyire tartja meg a légkör szennyező anyagait? Milyen most a levegő minősége, hogy egy kis szellő sem mozdul, ami megtisztítaná?
Már napok óta hidegpárna alatt vagyunk, és az előrejelzések szerint csütörtöknél hamarabb nem is szabadulunk alóla, ami a rossz kedvünkön túl komoly egészségügyi veszélyeket rejt. A hidegpárna ugyan költőien hangzik, de valós időjárási jelenséget takar, a ránk boruló köd, hideg és szürkeség magas szállópor-koncentrációval is jár, úgyhogy A hidegpárna című vers egy szomorú költemény.
A medencékben, völgyekben, vagyis alacsonyabb, de magasabb szintekkel körbevett területeken ősszel és télen gyakran alakul ki hidegpárna, amikor a felszín közelében hőmérsékleti inverzió lép fel,
azaz a hőmérséklet a magassággal nem csökken, hanem egy bizonyos magasság felett nő.
Ilyenkor nagy sűrűségű hideg levegő árasztja el a térséget, ami a szélcsendes, nyugodt időben megül, és alsó, 5-800 méteres rétege párnaként borul az adott területre. A tipikus forgatókönyv az, hogy a kezdetben csak a felszín közelében lévő sűrű köd fokozatosan megvastagszik, majd megemelkedik, és rétegfelhőzetté alakul olyankor, amikor jellemzően magas nyomású légörvény (anticiklon) van felettünk.
A rövid nappalok és a napállás alacsony volta miatt a köd hatékonyan tartja hidegen a talajközeli légréteget, amely az éjszaka folyamán ismét tovább hűlhet. Általában néhány nap után egy egyensúlyi helyzet alakul ki, a köd megemelkedik, és egy alacsonyan (jellemzően 300-1000 méteren) elhelyezkedő felhőzet állandósul. A felhőzet teteje rendszerint 400 és 1000 méter között stabilizálódhat. A felsőbb rétegek (800-1000 méter magasságban) tovább áramlanak, helyüket melegebb levegő foglalja el. Így történhet, hogy a városokban, sík vidékeken hideg, dermedt az idő, de a magasabb pontokon, hegycsúcsokon tiszta, akár napos is, és magasabb a hőmérséklet.
A hidegpárna blokkolja a kapcsolatot a felsőbb légrétegekkel, ezért szorulhat alá szennyeződés, por, gázok… és ez rossz levegőminőséggel jár.
A légszennyezés ilyenkor magas értéket érhet el, ami az érzékeny csoportok egészségére ártalmas.
A finom szálló por 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű, belélegezhető szennyezőanyagokra utal, amelyek bejuthatnak a tüdőbe és a véráramba, ott súlyos egészségügyi problémákat okozva. Az ilyen részecskéknek való kitettség köhögést, légzési nehézséget, illetve súlyos asztmát okozhat, továbbá krónikus légúti és keringési betegség kialakulásához vezethet.
Szegő Judit környezetkutató, aki a Levegő Munkacsoport projektvezetője, kérdésünkre elmondta, hogy a múlt héten ugyan rosszabbak voltak a légszennyezettségi adatok, de most a megengedett érték alatt vagy környékén vagyunk, és ez bármikor megváltozhat.
Nagy eltérések vannak a városokon belül és a települések között is, hiszen vidéken más anyagokkal fűtenek, Pesten viszont az autóforgalom is nagyon megdobja a mérgező anyagok koncentrációját.
Szegő elárulta, hogy korábbi saját méréseik is megmutatták, jelentős eltérések lehetnek a légszennyezettségben akár egyik utcáról a másikra változóan. Példaként említi, hogy a Ráday utca és az Üllői út között gyakran jelentős, háromszoros eltérés van.
A Levegő Munkacsoport javaslata, hogy nézzünk utána, merre milyen a levegő, főleg ha a szabadban mozognánk. Könnyen megtehetjük, ha rátekintünk a HungaroMet honlapjára, amely színskálával is segíti az érthetőséget, és folyamatosan követhető, hogy milyen a levegő minősége – legalábbis ott, ahol rendelkezik Magyarország mérőállomással. A környezetkutatótól megtudtuk, hogy több vidéki település, például Salgótarján és Putnok levegőminősége volt igen rossz a közelmúltban, és azt is, hogy a legtöbb esetben a levegőbe beleszagolva meg tudjuk mondani, ha már sportolásra nem alkalmas a levegő.
Ilyenkor szúrós, maró vagy kátrányra emlékeztető szagot érzünk, illetve felismerhető a kipufogógáz szaga a levegőben.
De miért mindig télen romlik a levegő minősége jelentősen? „Mert ilyenkor a szilárd tüzelőanyagok is hozzáadódnak az autók kipufogógázának mérgező részecskéihez, a felhős-ködös idő pedig megtartja őket. Világháborús harci gázokra jellemző a levegő összetétele, ha például műanyaggal tüzelünk, és sajnos ez vidéken, de akár a főváros néhány külső kerületében is még mindig jellemző.”
Ahogy Szegő elmondta, Budapesten kicsit jobb a levegő, mert más a tüzelőanyagok összetétele, de a külvárosokban szintén eltüzelnek nem legális, tüzelésre alkalmatlan anyagokat, ezek inkább a lomtalanításkor utcára kitett bútorok, bútorlapok. Elégetésük tilos és az egészségre különösen veszélyes, mert több méreganyag mellett formaldehid szabadul fel a ragasztóanyagokból, festék- és lakkösszetevőkből.
A gépjárművekből – és kis mennyiségben még a gázfűtésből is – a szálló poron kívül nitrogén-dioxid kerül a levegőbe, aminek belélegzése szintén növelheti a légzőszervi megbetegedések kockázatát. A köhögés és a légzési nehézség gyakori tünet, a huzamosabb kitettség pedig légzőszervi gyulladásokhoz, szem- és torokirritációhoz, köhögéshez vagy légzési nehézséghez vezethet, illetve súlyos asztmát okozhat. A kutató hozzátette,
részben ennek is köszönhető, hogy az asztmás gyerekek száma meredeken nő Magyarországon.
A hidegpárna jelenségét jellemzően hidegfront szünteti meg, ami átkeveri a levegőt, ilyenkor az is előfordulhat, hogy a hidegpárnát elűző hidegfrontot melegebbnek érezzük, mint a korábbi napok hőmérsékletét.
(Borítókép: Hindustan Times / Getty Images)