Az internetes orvoslás aggódóvá és stresszessé tehet minket, óvakodjunk hát attól, hogy az interneten állítsuk fel diagnózisunkat. Keressük fel inkább a kezelőorvosunkat, gyógyszerészünket, és tőle kérjünk hiteles információt és tanácsot.
Az egészségügyi dolgozók a kiberkondrium miatt aggódnak, és ha még nem találkozott ezzel a szóval, örüljön neki, mert ezek szerint ön nem szorong az egészségügyi állapota miatt, és nem az interneten próbálja megtalálni a magyarázatot a köhögésére.
A jelenség nem veszélytelen (és egyre terjed), mert a sűrű, ismétlődő, már-már kényszeres netes keresések szorongóvá teszik az embereket – akkor is, ha semmi bajuk, szorongásuk meg főképp nem volt, mielőtt rá nem találtak a „súlyos betegségre”, ami az internet információ alapján fenyegeti őket.
A világhálón ugyan rengeteg hasznos tanácsot találhatunk az egészséges étrendről, helyes életmódról, a hosszú élet titkáról, de ha betegnek érezzük magunkat, inkább orvoshoz forduljunk, mert dr. Google sokszor bizonyult már kuruzslónak, vagy orvosi diploma híján, érthető módon, mi tévedtünk diagnózisunk felállításával.
Az egészségügyi szorongás már széles spektrumon mozog, normális mennyiségű aggodalommal kezdődik, amikor ideális esetben (ha van hova menni, és rendelkezésünkre áll elég idő is) felkeressük orvosunk, elmegyünk kontrollra, de az átlagos aggódás akár kóros egészségügyi szorongássá fokozódhat, ami egészségtelen megszállottsággá válhat.
Az egészséggel kapcsolatos állandó aggodalom a hipochondria, de ha az aggodalom rögeszmés vagy káros viselkedéssé válik, akkor már szorongásos betegségről beszélünk.
A súlyos betegségtől való félelem hatalmába kerítheti az ember egész életét, ez köti le a gondolkodását, minden pillanatát, és ettől stresszessé válik.
Az orvosok ma már nemcsak a beteg páciensekkel foglalkoznak, hanem az önmagukat diagnosztizáló szorongó betegekkel is. A kiberkondrium nem veszélytelen, ha a net népéhez, a gyakorikérdések.hu-hoz vagy egy mesterséges intelligencia által vezérelt doktorhoz fordulunk, könnyen stresszessé tehetjük magunkat, mert nem létező kórságaink miatt kezdünk aggódni. Az internetes böngészésekkel eltöltött végtelen idő súlyosbíthatja a meglévő szorongást.
Aki eleve szorongó, az még nagyobb kockázatnak van kitéve, fokozódhat nála a stressz és a rettegés, és akár a nap minden percében potenciális betegségeivel nyomasztja magát fals információk alapján. Ráadásul a szorongásos betegségben szenvedők gyakran nehezen tudnak megnyugvást találni észszerű módon, ami mániás viselkedéshez is vezethet: társadalmi elszigeteltséghez, gyógyszerfüggőséghez és más mentális problémák kialakulásához (depresszióhoz például). A szorongásos hajlamra ráerősíthet, ha már előfordult súlyos betegség vagy haláleset a családban. Van persze olyan is, aki a másik irányba billen ki, attól rettegve, hogy valami súlyos betegség diagnózisát kapja meg, nem mer orvoshoz menni, úgyhogy
az sem igaz, hogy a betegségtől szorongó emberek egészségesebbek, mint mások, mert annyira figyelnek az egészségükre.
Egy 2023-ban közzétett tanulmány több ezer svéd lakost vizsgált, és kiderült, a szorongásos betegségben szenvedők átlagosan öt évvel korábban haltak meg, és nagyobb volt náluk az öngyilkosság előfordulásának kockázata. A szorongásos betegeken segíthet a gyógyszeres kezelés, a pszichoterápia, és a kognitív viselkedésterápia is, attól függően, hogy mi áll a háttérben.
Hogy választhatjuk ki, hogy hiteles oldalon böngésszük-e az információkat?
A nagy egészségügyi szervezetek (WHO) jellemzően nem tévednek.
Vagy kórházak, egyetemek weboldalait, hitelesített tanulmányokat, cikkeket böngésszünk. Rengeteg kutatás már közvetlenül elérhető online (a PubMed oldalon például), de itt sem ugyanolyan színvonalúak a tanulmányok, figyeljünk arra, hogy publikálták-e lektorált folyóiratban, és ha igen, melyikben; mekkora mintával dolgoztak a kutatók; milyen korlátokra hívták fel a figyelmet a tanulmány szerzői; ki finanszírozta a kutatást. De ha tutira akarunk menni, válasszunk kompetens orvost, aki több évet fektetett a tanulmányaiba.