A fenntartható gazdaság új iránya a rovarhulladékkal való komposztálás. Kiderült, hogy minél több kis rovartetem dúsítja talajunkat, annál jobb lesz annak minősége. Ez ráadásul zöld, és senkire sem káros eljárás.
Most a Kedvencek temetője című Stephen King-horror mellett fogunk kampányolni, kiderült ugyanis, hogy ha a kedves kis rovar(házi)állatait eltemeti, akkor csodás talajjal gazdagodhat kertje vagy balkonládányi földje.
A rovarcsíra, a rovar elhullott teste és ürüléke igazi takarmány a talajnak. Fontos szerepe lehet a zöldebb, fenntarthatóbb mezőgazdaságban, feltéve ha gilisztáról, lisztkukacról, tücsökről vagy légyről van szó. Mert ezeket vizsgálták.
Ezek az állatok alternatív fehérjeforrást jelentenek más állatok számára, és kulcsszerepet játszanak a fenntarthatóbb mezőgazdaság felé való elmozdulásban.
A rovarok elhullott tetemei tápanyagban gazdagok, a hagyományos trágyával szemben nincsenek kórokozói, nitrogénben, foszforban és szénben dúskálnak. Ezek pedig jó szerves trágyává teszik a földet, és így mellőzhető a szintetikus műtrágyák használata. De mégis javul a talaj minősége, egészsége, szépen nőnek benne a növények. A vizsgálatokból kiderült, hogy eredményesen versenyezhetnek a fosszilistüzelőanyag-alapú műtrágyákkal, de kevésbé patogének, mint a többi állati trágya.
Egy kétéves terepvizsgálat eredményei szerint a sárga lisztkukacnak sikerült megkétszereznie a talaj széntartalmát, a nitrogéntartalmat pedig megháromszorozta. De a talaj ugyanolyan jó terméshozamot produkált, úgyhogy a szervetlen műtrágyák alternatívájaként is használható.
A rovarhulladék javítja környezetünket és segíti a fenntartható élelmiszer-előállítást, mert serkenti a mikrobiális aktivitást és javítja a talaj szerkezetét. Nemcsak az alapvető tápanyagokat pótolja, hanem a hasznos baktériumok és gombák szaporodásával támogatja a talaj hosszú távú egészségét is.