Egy egészen friss felmérés arról az aggasztó tényről számolt be, hogy a fiatalok jelentős része álmodik a nappal látott reklámokkal, illetve sokaknak visszatérő álmai vannak bizonyos termékek, szolgáltatások fogyasztásáról. Vannak olyan etikátlan cégek is, amelyek direkt be akarnak férkőzni álmainkba, de igazából erre nincs is szükség, tudatalattink simán elraktározza és előhívja a nappal látott hamburgereket.
A reklámok körbevesznek minket az utcán, a közösségi médiában, a YouTube jógagyakorlatai közben, podcastekben, tévében, de még a cikkekben is néznek ránk, mert mindenhol és mindenki fogyasztásra ösztönöz.
Nehéz megtippelni, hogy egy átlagos tévénéző vagy internetgörgető naponta hány reklámmal találkozik, az amerikaiak körülbelül négyezerrel. Az alvás és az álom az egyik utolsó menedéket jelentette a fogyasztásra buzdító plakátok és filmek elől, de úgy tűnik, ennek is szakad szét a gyógyító szövete.
Egy új tanulmány szerint az amerikai fiatalok, a Z generáció és a millenárisok (18–35 évesek) 54 százaléka álmodik a reklámokkal, vagy olyan álmokat tapasztal, amelyeket a reklámok befolyásolnak.
61 százalékuk a felmérés előtti egy évben álmodott reklámokkal, 38 százalékuknál visszatértek a fogyasztásról szóló álmok, akár minden hónapban.
Állítólag vannak olyan etikátlan cégek, amelyek direkt megzavarják az alvásunkat, és ez azért nagy baj, mert az agy éjszaka, például az álmokkal is, a napközbeni történéseket dolgozza fel, információkat raktároz és cselekvésekre is felkészít minket. Nem gondolnánk, de éjjel is hozunk döntéseket tudattalanunk segítségével. Összetett ingerfeldolgozás történik, aztán ezeket az adatokat és eredményeket használjuk nappal, amikor döntenünk, választanunk kell.
Irracionális álmainkat feltehetően agyunk érzelmi féltekéje irányítja, az álmok próbálják bennünk elrendezni a nappali feszültségeket, ingereket, és segítik a fontos emlékek beépülését. Amikor álmodunk, az agy kizárja a zavaró tényezőket, és így a fontos dolgoknak lehetőségük van beépülni a mélyebb rétegekbe. Na meg ilyenkor szabadulnak fel kreatív energiáink is.
Az American Marketing Association arról számolt be, hogy 2021-ben a megkérdezett cégek 77 százaléka kipróbálta volna, hogyan hat a fogyasztókra a reklámjuk éjszaka. De igazából még ilyen etikailag vitatható, direkt befolyásolásra sincs szükség, mert az agy szépen elraktározza a reklámok képeit, amelyek éjszaka előjöhetnek – megzavarva a nyugodt álmokat.
A Survey Monkey által végzett friss felmérés aggasztó tendenciára mutatott rá: a fiatal résztvevők 22 százaléka hetente egyszer vagy többször is tapasztal hirdetési tartalmat álmában, míg 17 százalékuk havonta vagy kéthavonta. A reklám viszont nemcsak az álmokat befolyásolja, hanem az álmok is befolyásolják a fogyasztói magatartást, amint felébred az illető.
Aki hamburgerrel álmodik, az természetesen nagy eséllyel fut a gyorsbüfébe egy nagy töltött puffancsért.
Bár az éjszakai reklámok a válaszadók egyharmadát befolyásolják, hogy ilyen vagy olyan termékeket, szolgáltatásokat vásároljanak, de van egy ellenálló csapat: 66 százalékuk nem akar az álmainak engedelmeskedve pénzt költeni.
A nagy márkák, a fekete szénsavas ital, az almás számítástechnikai cég és a híres gyorsétterem szerepelt álmaikban, az agy ugyanis nappal túlterhelődik, és ezért a nyugodt alvás helyett éjjel a memória újra aktiválódik. Minél többször látunk valamit napközben, annál nagyobb eséllyel bukkan fel éjszaka. A fiatalokat egyébként arról is megkérdezték, hajlandóak lennének-e éjszaka is hirdetéseknek kitenni az agyukat, direkt, és az általános válasz az volt, igen, ha cserébe kedvezményeket kapnának az adott termékekből vagy szolgáltatásokból. A válaszadók 68 százaléka még azt is nyilatkozta, hogy nem akarna fizetni egy „álom-reklámblokkoló” telepítéséért, ha létezne.
Ők tehát nem aggódják túl a dolgot, de a kutatók megkondították a vészharangot, és közzétettek egy levelet, amelyben a közvélemény figyelmét arra hívják fel, hogy egyes cégek reklámokkal szivárognak be álmaink közé, és ez a manipulálás megzavarhatja az éjszakai agyműködést.
A fiatalok körében végzett kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy elveszíthetjük az utolsó reklámmentes teret is az életünkben, és ennek komoly következményei lehetnek mentális egészségünkre. Na meg a pénztárcánkra is.