Az élethelyzetünk is befolyásolja, hogyan élhetünk túl egy világjárványt, ez derült ki a Rényi Matematikai Kutatóintézet új modelljéből. Eddig nem sikerült több egyéni tulajdonság együttes hatását vizsgálni, a kutatók azonban most kidolgoztak egy új módszert, amely a lakhely és a munkaviszony paramétereit is feltüntetve von le következtetéseket a járványok terjedésére vonatkozóan.
Míg a korábbi járványmodellekben a korcsoportok hatását vették elsősorban figyelembe, a Covid–19-világjárvány megmutatta, hogy az életkoron túl az emberek társadalmi-gazdasági helyzete is nagyban meghatározza a betegség végső kimenetelét. A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóinak sikerült több egyéni tulajdonság együttes hatását is vizsgálniuk egy járvány szimulációja során.
A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatói ezt a kérdést járták körül a Nature Communications és Science Advances vezető szaklapokban nemrég megjelent tanulmányaikban.
A legutóbbi világjárvány magyarországi lefolyása során dr. Karsai Márton (HUN-REN Rényi, CEU), Koltai Júlia (HUN-REN TK), Röst Gergely (SZTE) és csoportjaik, az Egészségbiztonsági Nemzeti Laboratórium tagjaként, nagy figyelmet fordítottak arra, hogy minél több adatot gyűjtsenek arról, hogy az emberek hogyan változtatták meg kapcsolattartási szokásaikat a betegség elkerülése érdekében. A kutatással, az adatok elemzésével a kor-kapcsolati mátrixok változását akarták követni. Ezek például azt írták le, hogy egy bizonyos korú egyén mekkora valószínűséggel létesít kapcsolatot valakivel egy adott korcsoportból egy adott napon.
Vizsgálatuk szerint az életkoron túl
is befolyásolhatja kapcsolataik számát.
Máshogy kapcsolódnak, akik dolgoznak és akik munkanélküliek, a nagyvárosban élők és a kisebb településen lakók. Azonban az így megfigyelt tulajdonságok járványmodellekben való vizsgálatára eddig nem volt elérhető matematikai módszer, mert korábban csak az emberek korát figyelték a kapcsolatok leírásakor.
Az itthoni kutatók a Queen Mary University tudósával, Nicola Perrával közösen dolgoztak, és többdimenziós kapcsolati mátrixok segítségével találtak ki új járványmodelleket. Ezek eredményeit felhasználva megmutatták, hogy ez a többdimenziós leírás nagyban befolyásolja a modellezett járványok terjedésének alakulását és végső kimenetelét. A valós adatokra felépített járványmatematikai modellek sokkal pontosabb vizsgálatokra adnak lehetőséget, így megkönnyítik a különböző társadalmi csoportok között kialakult járványkimeneteli egyenlőtlenségek feltérképezését és megértését.