Az emberi test minden szervében kimutatták már a mikroműanyagokat, de az agyban lévők különösen veszélyesek. Apró méretük miatt átjuthatnak a vér-agy gáton, és végzetes károkat okozhatnak.
Egy új tanulmány a testben felhalmozódó mikroműanyagok mennyiségét és helyét vizsgálta, kiderült, agyunkban akár egy kiskanálnyi műanyag is lehet.
A Nature Medicine-ben megjelent cikkben azt olvashatjuk, hogy a kutatók 1997 és 2024 között több tucat emberi agyszövetet analizáltak, és megállapították, a mikroműanyagok koncentrációja ez alatt a 27 év alatt folyamatosan és riasztóan nőtt, és az elmúlt nyolc évben ez a tendencia fel is gyorsult.
Matthew Campen, az Új-mexikói Egyetem gyógyszertudományi professzora, a tanulmány vezetője úgy nyilatkozott, ma már 7 gramm műanyag is lehet agyunkban. És persze nem csak ott nő a műanyagok mennyisége, a máj, a vesék, a tüdő, a szív és a spermium is érintett.
Campen szerint ez a nagy mennyiség és elterjedés arra ösztönzi a tudósokat, hogy pontosan megértsék a műanyagok expozíciós útvonalait, felszívódását és lehetséges egészségügyi következményeit, főleg az agyban. A mennyiségek ugyan kicsik, 400-szor kisebbek, mint egy hajszál szélessége, de pont ezért veszélyesek: bárhova bejuthatnak.
Akár a vér-agy gáton is átszivárognak, aminek pont az a feladata, hogy megvédje az agyat a nemkívánatos anyagok elszaporodásától:
Az agy keringését elkülöníti a többi szerv keringésétől, és fontos anyagokat enged az erekből az idegrendszerbe.
Az agysejtek különleges működése igényli, hogy legyen saját, külön szabályozott keringése, ezért elsőrendű a védelme, melyet a vér-agy gát biztosít. Az agyi vérkeringés állandósága is nagyon fontos, tehát számtalan kisebb és nagyobb dolog szükséges ahhoz, hogy ez az érzékeny, de különleges szervünk tökéletesen működjön. De a műanyagok nem tartoznak ezek közé.