Egy friss kutatás szerint a gyertyafüst belélegzése már rövid távon is károsíthatja a koncentrációt és a figyelmet. A tudósok kimutatták, hogy a beltéri légszennyezés – például a gyertyagyújtásból származó füst – negatív hatással lehet az agy működésére, különösen ha nincs megfelelő szellőzés. Ez nagyon fontos lehet azok számára, akik otthonról dolgoznak vagy tanulnak.
Hiába látjuk a filmekben vagy a plakátokon, hogy nincs is komfortosabb és megnyugtatóbb érzés annál, ha az otthonunk különböző pontjain színes és illatos gyertyákat helyezünk el, azok meggyújtása komoly veszélyt jelenthet ránk – és bár nem is gondolnánk másra, nem csupán egy esetleges lakástűz miatt.
Egy februárban publikált kutatás szerint ugyanis a gyertyagyújtásból származó beltéri légszennyezés negatívan befolyásolhatja a koncentrációt és a kognitív teljesítményt is. A tudósok kimutatták, hogy a füst belélegzése akár már rövid távon is rontja az emberek fókuszát, ami különösen aggasztó lehet azok számára, akik otthonról dolgoznak vagy tanulnak.
A Birminghami Egyetem kutatói 26 önkéntes részvételével végeztek vizsgálatot, amely során egy zárt helyiségben helyezték el őket, ahol előzőleg elfújtak egy gyertyát. A kísérleti személyek egy másik alkalommal ugyanezen a helyszínen tartózkodtak, de akkor tiszta levegőben. Mindkét esetben elvégeztek különböző kognitív teszteket a kísérlet előtt és után.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy négy órával a gyertyafüst belélegzése után a résztvevők lényegesen rosszabbul teljesítettek egy olyan feladatban, amely során egy képre kellett koncentrálniuk, miközben zavaró ingereket figyelmen kívül hagytak. Ez azt jelenti, hogy
a légszennyezés rövid távon is csökkentheti a figyelem fenntartásának képességét, ami különösen káros lehet azok számára, akik szellemi munkát végeznek.
A kutatás során a tudósok az úgynevezett „szelektív figyelmet” vizsgálták, vagyis azt a képességet, amely lehetővé teszi, hogy egy adott dologra összpontosítsunk, miközben figyelmen kívül hagyjuk a zavaró tényezőket. A kísérlet során a résztvevőknek két képet mutattak egyszerre – az egyik mindig egy arc volt, amelyről el kellett dönteniük, hogy férfi vagy nő. A másik kép egy elmosódott, statikus mintázat vagy egy másik arc volt, ami megnehezítette az első arcra való koncentrálást. A kutatók azt találták, hogy a szennyezett levegőnek kitett személyek sokkal lassabban reagáltak, különösen akkor, amikor két arcot kellett feldolgozniuk egyszerre.
Emellett azok az önkéntesek, akik a szennyezett levegőt lélegezték be, kevésbé voltak képesek azonosítani az érzelmeket a fényképeken. Ez a felfedezés alátámasztja azokat a korábbi kutatásokat, amelyek szerint a légszennyezésben élő emberek nehezebben ismerik fel mások érzéseit.
A kutatók szerint a gyertyafüstben lévő apró szennyező részecskék kétféleképpen hathatnak az agyra:
Ugyanakkor a kutatás nem talált összefüggést a gyertyafüst és a rövid távú memória teljesítménye között, ami arra utalhat, hogy ez a funkció kevésbé érzékeny a légszennyezésre.
Thomas Faherty, a tanulmány egyik szerzője hangsúlyozza, hogy bár a kutatás elsősorban a beltéri és kültéri légszennyezés kognitív hatásait vizsgálta, az eredmények világosan mutatják, hogy a gyertyaégetésből származó füst káros lehet az agyműködésre. „Fontos, hogy megfelelően szellőztessünk, például egy születésnapi tortán lévő gyertyák elfújása után is” – javasolja.
A beltéri légszennyezés tehát nem csupán a tüdőnket érintheti, hanem az agyunk működésére is hatással lehet. Bár a gyertyafény kellemes atmoszférát teremthet, érdemes odafigyelni a megfelelő szellőztetésre, hogy elkerüljük a füst belélegzéséből adódó kognitív károsodásokat – na meg a rossz érdemjegyeket és a munkahelyi kritikát.
(Borítókép: Anastasiia Krivenok / Getty Images Hungary)