Precíziós eszközt vetnek be a csillagászok a 2024 YR4 aszteroida megfigyelésére, amely 2032-ben veszélyt jelenthet a Föld vagy a Hold biztonságára. A NASA, valamint az Európai Űrügynökség szakemberei globális bolygóvédelmi intézkedésterv kidolgozásába kezdtek, a James Webb űrteleszkóppal még pontosabb információkat kívánnak szerezni az aszteroidáról.
Sürgősségi lépésként a valaha készült legjobb űrteleszkópot, a James Webb űrtávcsövet vetik be a csillagászok a következő hónapokban, hogy jobban megismerjék a 2024 YR4 aszteroida méretét és pályáját, amely 2032-ben becsapódhat a Föld vagy a Hold felszínére – derül ki egy, az Európai Űrügynökség (ESA) oldalán megjelent hétfői bejegyzésből.
Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, a 2024 YR4 aszteroida Földbe csapódásának esélye 2,3 százalékra emelkedett. A becsapódás várható idejét 2032-re teszik a kutatók, azonban a méretre és a kockázatra vonatkozó becslések alapján a NASA kutatói globális bolygóvédelmi intézkedésterv kidolgozásába kezdtek.
A 2024 YR4 aszteroidát 2024. december 27-én fedezték fel, a 2025. február 10-i állapot szerint
körülbelül 98 százalékos az esély arra, hogy 2032. december 22-én biztonságosan elhalad a Föld mellett.
A csillagászok jelenleg azon dolgoznak, hogy csökkentsék az aszteroida pályájával kapcsolatos bizonytalanságokat, és kizárják a becsapódás kockázatát. A legújabb megfigyelések segítettek pontosítani az űrszikla méretét, melynek átmérője a jelenlegi információk szerint valamivel kisebb, mint az eredeti becslések szerint 40 és 90 méter közötti átmérő, azonban a James Webb űrtávcső segítségével végezhető infravörös megfigyelésekkel sokkal pontosabb képet lehet majd adni az aszteroidáról.
Az első megfigyelésekre várhatóan március elején kerül sor, amikor az aszteroida az űrteleszkóp által megfigyelhetővé válik, és a legfényesebb lesz. A második megfigyelési kör májusban várható, amikor a csillagászok azt vizsgálják majd, hogy a 2024 YR4 hőmérséklete hogyan változott, valamint pontos információkat szereznek az aszteroida valós pályájáról, amíg az 2028-ban ismét láthatóvá nem válik.
A NASA, az ESA és a Kanadai Űrügynökség (CSA) nemzetközi együttműködésében létrejött James Webb a valaha készült legnagyobb és legerősebb távcső. A 6,5 méter átmérőjű infravörös űrtávcső a NASA legfontosabb asztrofizikai projektje, érzékeny műszereinek köszönhetően képes a legtávolabbi objektumokat és eseményeket is megfigyelni a világegyetemben, mint például az első galaxisok kialakulása. Az eszközt 2002-ben nevezték el James Webbről, a NASA második igazgatójáról.