Az éjszakai világító felhők a Földön valami egészen látványos optikai jelenségek, amelyek még jóval napnyugta után is képesek befogni a napfényt, így a szürkületben sokféle színben ragyognak.

A szokatlanul világító felhő azonban már nem tekinthető földi különlegességnek, miután a NASA Curiosity robotja a Marson is észlelte őket – közölte az IFL Science. 

A vörös bolygón a felhők főként szárazjégből állnak, amikor a vékony marsi légkörben a fagyott szén-dioxid felhőkbe szerveződik.

A kutatók beszámolója szerint a Gale-kráterből, ahonnan a holdjáró autó megfigyelte, kora ősszel remekül lehet látni ezeket a felhőket. A rover MastCam kamerájáról készült videók azt mutatják, hogy a felhők színe megváltozik az éjszaka leszálltával.

Mindig emlékezni fogok arra, amikor először láttam ezeket a felhőket. Akkor biztos voltam benne, hogy nem valóság

– mondta Mark Lemmon, az Űrtudományi Intézet légkörkutatója, hozzátéve, hogy mostanra már kiszámítható időben, mindig ugyanabban az évszakban jelennek meg, ezért előre tervezhető a megfigyelésük. 

A felhőket először a NASA Pathfinder űrszondája észlelte 1997-ben, a Curiosity 2012 óta van a Marson, de neki ugyanez a teljesítmény hét évbe telt, a Perseverance négy év alatt pedig egyszer sem mutatta a jelenséget.

A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a Mars egyes régiói jobb feltételekkel rendelkeznek a felhők kialakulásához, mint mások, azaz a Gale-kráter jelenlegi állapotában jobb lehet, mint a Jezero-kráter, ahol a Perseverance végez kutatásokat.

Nem számítottak arra, hogy a szén-dioxid itt jéggé kondenzálódik, tehát valami annyira lehűti, hogy megtörténhet. De a marsi gravitációs hullámokat nem értjük teljesen, és nem vagyunk teljesen biztosak abban sem, hogy mi okozhatja az alkonyi felhők kialakulását az egyik helyen, miközben máshol nem jelennek meg

– mondta Mark Lemmon.