Kínai tudósok a kelet-kínai Fucsien tartományban tárták fel a legrégebbi, mintegy 150 millió éves rövidfarkú madár fosszíliáját, aminek a felfedezése arra utal, hogy a madarak korábban alakulhattak ki, mint azt a tudósok eddig gondolták – írta meg az MTI.

A már megkövesedett Baminornis zhengensis madarat a Fucsien tartománybeli Csengho megyében fedezték fel. A Kínai Tudományos Akadémia (CAS) által készített tanulmányban arra a felfedezésre jutottak, hogy a talált fosszília rövid farka egy összetett csontban, az úgynevezett farkcsíkcsontban végződik, amely a modern madaraknál egyedülállóan van jelen. 

A nagyjából 15 centiméteres állatnak a csontozata madárszerűbb, és rövid farka is a mai madarakéval mutat hasonlóságot. Ez a faroktípus fontos aerodinamikai újítás volt, mert segítette a test tömegközéppontját előre, a szárnyak felé tolni. A kutatócsoport tagjai szerint ez azt jelzi, hogy a modern madarak testfelépítése a késő jura korszakban alakult ki, 20 millió évvel korábban, mint ahogyan azt a múltban ismerték.

„Ez úttörő felfedezés. Megdönti azt a korábbi álláspontot, hogy az Archaeopteryx ősmadár volt az egyetlen madár, amelyet a jura korszakban találtak” – jegyezte meg Csou Csong-ho, a CAS akadémikusa.

Az akadémikusok azt feltételezik, hogy a madarak megjelenése még korábbi időre, feltehetően 172 millió és 164 millió évvel ezelőttre tehető.

Csou hozzátette: ezek a fosszíliák a madarak korábbi eredetére utalnak, és az eddigi legerősebb bizonyítékot szolgáltatják arra, hogy a madarak a jura korszakban terjedtek el és a korszak végére kezdtek el diverzifikálódni.