A világ vallási profilja gyorsan változik, elsősorban a születések és a fiatalok száma miatt. Várhatólag a következő négy évtizedben a keresztények maradnak a legnagyobb vallási csoport, de az iszlám gyorsabban fog növekedni, mint bármely más nagy világvallás.
Vallások azóta léteznek, mióta ember él a Földön. Sumér és egyiptomi, skandináv, inka, maja – megszámlálhatatlan kultusz volt már a történelemben. Mindig lesznek is újabbak, de az változik, hogy mennyi és épp milyen. Ha új vallások terjednek el, akkor a régebbiek elfelejtődnek, ez így megy, mióta világ a világ. Az ókori római és görög isteneket kiszorította a kereszténység, ami gyorsan dominánssá vált az iszlám mellett, de ne felejtsük, az ateizmus is egy hitrendszer, aminek az első kettőhöz hasonlóan sok követője van. Ennek ismeretében megfogalmazódhat a kérdés:
Miért tűnnek el bizonyos vallások?
A gyarmatosítás következtében például Mexikóban erőszakkal törölték el nemcsak a virágzó azték kultúrát, hanem a különböző vallásokat is, mikor 1521-ben megérkezett Mexikóba Cortés spanyol konkvisztádor, és vele a misszionáriusok.
Ugyanez történt Afrikában. A területszerzés a kultúra terjesztésével kéz a kézben jár, így a hódítók az őslakosok vallását érvényteleníteni próbálták. Az adott régiókba érkező új vallások igyekeztek eltörölni a korábbi kultuszok nyomait azok dokumentumainak, szent könyveinek elégetésével, templomaik lerombolásával. Ez az erőszakos terjeszkedés főleg a monoteista hitrendszerekre jellemző, de azért, hogy mára drasztikusan megcsappant a kis vallások száma, a globalizáció is felelős.
A vallások visszaszorulásában szerepe lehet a szekularizációnak, a társadalmi változásoknak, gondoljunk csak arra, régen mennyivel nagyobb becsben tartották az egyház szolgáit. Ugyanakkor egy vallás sem örök, és az, hogy hosszú távon fennmarad-e, attól is függ, támogatja-e egy erősebb, világi erő, mondjuk a politika. Sok hitrendszer egyébként nem tűnik el véglegesen, csak átalakul, ahogy az ókori Rómában népszerű Mithras-kultusz, ami tovább élt a kereszténységben. Amikor meg akarták határozni Jézus születési dátumát, Mithras ünnepének napját is alapul vették, úgyhogy ha nincs is papja, temploma, tovább hagyományozódhat a vallás, vagy egy másik hit köntösében élhet túl.
Az újonnan terjesztett hit szempontjából is hasznos, ha néhány szimbolikus elemet megtartanak azért, hogy az áttérés ne legyen túl drasztikus, ne sokkolja a lakosokat, és a hirtelen elnyomás ne késztesse őket lázadásra. Ilyen szempontból jó a régi helyére építeni az új imahelyeket, a közösségerősítő zarándoklatokat megtartani (maximum átnevezni). Hasznos, ha bizonyos gyakorlatokat átemelnek a régiből az újba, és még ha a vallások meg is szűnnek vallások lenni, új hiedelmekké alakulhatnak át.
A nagy kérdés az, mi vár ránk a jövőben, mi lehet domináns vallás 25 év múlva, 2050-ben, az új évszázad közepén. Erre nagymértékben hatnak a demográfiai változások és a geopolitikai átrendeződések. Napjainkban több ezer népszámlálási adatra és pontos demográfiai tanulmányokra támaszkodva próbálják felmérni a jövőt, és meglepő eredményekre jutottak. Téved, aki azt hiszi, az iszlám lesz a nyertes, és a kereszténység hátul kullog majd.
A Pew Research Center előrejelzései szerint az ázsiai csendes-óceáni térségben a következő 25 évben népességrobbanás várható. Afrikában a prognózisok szerint 2050-re több mint egymilliárddal nő a lakosság száma 2010-hez képest. És az, hogy melyik vallás dominál, ettől a demográfiai dinamikától függ.
Afrikában a kereszténység nagy erővel terjed, úgyhogy fel is lendül majd a megugró népességszámmal, követői meg fogják előzni az európai és amerikai keresztények létszámát.
Az ateisták, agnosztikusok és azok száma, akik nem kötődnek semmilyen valláshoz, növekszik például az Egyesült Államokban és Franciaországban, de a világ teljes népességének körében csökken. A buddhisták körülbelül ugyanannyian lesznek, mint 2010-ben, de a hindu és zsidó lakosság száma nőni fog a mostanihoz képest. Európában a muszlimok a teljes lakosság 10 százalékát teszik majd ki. Indiában megmarad a hindu fölény, de drasztikusan nő a muszlim lakosok száma, még Indonéziát is meg fogják előzni. Az Egyesült Államokban 2050-re a keresztények száma a 2010-es adatok szerinti lakosság több mint háromnegyedéről kétharmadra csökken, és a muszlimok aránya itt is megnő – többen lesznek, mint a zsidó vallásúak.
Huszonöt év múlva a legtöbb muszlim Malajziában és Indonéziában él majd, ahol komoly demográfiai növekedés várható.
Több mint 2,9 milliárd keresztény hívő lesz, 2,8 milliárd muzulmán és 1,4 milliárd hindu.
Európában csökken a keresztény hívek száma, Franciaországban például legalább 13 százalékkal. 2010-ben a francia lakosság 63 százaléka vallotta magát kereszténynek, de ez 2050-re 50 százalék alá csökken majd. És nem az iszlám, hanem a sehova sem elköteleződők miatt. A következtetések alapjául vett adatokba viszont nincsenek bekalkulálva az éghajlatváltozás hatásai, ahogyan a népvándorlás, a potenciális járványok és a háborúk sem. Pedig ezek is hatnak az országok vallási tagozódására.