Megint a mesterséges intelligencia sietett a kutatók segítségére, amit kombináltak az MRI-vel, így fel tudták deríteni az agy állapotát, életkorát. Ez óriási fejlemény, ami segítheti a demencia és az Alzheimer-kór megelőzését, illetve a szürkeállomány karbantartását.
A tényleges életkorunk mellett létezik biológiai kor is, ami a sejtek és szervek kopását mutatja, vagyis a test öregedését. Ha ezt ismerjük, akkor meghatározhatjuk a betegségek kockázatait, testre szabhatjuk a kezeléseket. A biológiai kor mérésére már történtek eredményes kísérletek, tavaly például nagy port vert fel a HAM-index (Healthy Aging Metabolic) híre.
Ez 68 százalékos pontossággal meg tudja határozni a biológiai életkort, és további kutatásokkal egy vérvizsgálat kidolgozása is járható út lehet a biológiai életkor gyors és egyszerű felméréséhez. Ezt a tesztet aztán le lehetne futtatni fiatalabbakon is, például harmincéveseken, az ő korukban a molekuláris folyamatok változásai még könnyebben módosíthatók, és időben lehet változtatni az életmódon, alvási, testmozgási szokásokon, hogy lelassuljon a biológiai életkor.
A biológiai életkor attól függ, hogyan funkcionál a szervezet, milyen állapotúak a sejtek és szövetek. Két ember lehet egyidős, de eltérő biológiai életkorú – ezt a számot legtöbbször DNS-metilációval mérik. Ez az a kémiai folyamat, ami megváltoztatja a gének sejtszintű megjelenését, de a módszer nem működik az agyunkban, mert az agy védelme, a vér-agy gát nem engedi, hogy a vérsejtek átjussanak az agyba. Közvetlenül az agyból nem lehet vérmintát venni, túl kockázatos.
pedig ha sikerülne megállapítani, milyen gyorsan öregszik a szürkeállomány, akkor a demenciát is előre lehetne jelezni, így a megelőzése is lehetséges lenne.
Egy korábbi kísérletsorozatból az derült ki, hogy az agy 22 éves korban van a csúcson, 27 évesen pedig indul a lassú hanyatlás – lassul a gondolkodás, gyengül a vizualizáció és a logika. 37 éves korban kezdődik a memória romlása, de az általános műveltség 60 éves korig növelhető folyamatosan. Erre is amerikai kutatók jöttek rá a Virginiai Egyetemen, mikor 7 évig vizsgáltak 2000 embert.
Legutóbb a Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói olyan non-invazív módszert dolgoztak ki, ami összehozza az MRI-vizsgálatokat és a mesterséges intelligenciát. A kutatói csapat első körben a mesterséges intelligencia segítségével több ezer MRI-agyvizsgálatot csinált különböző életkorú és eltérő agyi állapotú embernél. Ebből létrejött egy olyan bázis, ami alapján meg lehetett becsülni az egyén agyának biológiai korát. A metódus meg tudta mutatni, hány éves az agy, de az öregedésének sebességét nem tudta prognosztizálni, és azt sem tudta megjósolni, mi történhet vele a jövőben. Következő lépésként felépítettek egy háromdimenziós, az átlag általánosításán alapuló (konvolúciós) neurális hálózatot, ami olyan agyi zónákat is azonosított, amelyek gyorsabb agyöregedést mutattak.
A csapat felnőtteken tesztelte a modellt: 104 egészséges agyú és 140 Alzheimer-kóros betegen. Megállapították, hogy az agy öregedésének sebessége szorosan összefügg a kognitív funkciókkal. Vagyis akiknek az agya gyorsabban öregedett, annál nagyobb valószínűséggel fordult elő memóriaprobléma és a feldolgozási sebesség is romlott. A mesterséges intelligencia nyomon követheti a kognitív hanyatlás korai jeleit, és mivel pontos előrejelzéseket tud adni a betegségek lefolyásáról, segíthet az orvosoknak a legjobb kezelések kiválasztásában. Ráadásul megmutathatja, hogy a genetika, a környezet és az életmód egymástól függetlenül is hathat az agy öregedésére.