Éghajlatváltozást kutató tudósok rögzítették, hogy februárban a sarkvidékeket borító tengeri jég mérete rekordalacsony szintre csökkent, ami a globális felmelegedés és az üvegházhatás következménye. A sarkvidéken több mint húsz fokkal emelkedett a hőmérséklet, ami gyorsabb olvadást tesz lehetővé. A jég hiánya pedig tovább gyorsítja a felmelegedést.
Februárban rekordalacsony szintet ért el a globális tengeri jég mérete, mely a tudósok szerint a bolygó hőmérsékletét növelő anyagok által szennyezett légkör egyik tünete. A sarkvidékek körüli jégtakaró új negatív rekordot ért el február elején, de a hónap hátralévő részében már nem csökkent tovább − írta az Európai Unió Kopernikusz nevű, éghajlatváltozással foglalkozó szolgálata csütörtökön.
A szolgálat igazgatóhelyettese, Samantha Burgess szerint a tengeri jég olvadása a felmelegedés egyik következménye. Megállapították, hogy az Északi-sarkvidéken 8, az Antarktiszon 26 százalékkal volt a tengeri jég területe az átlag alatt. A jégtakaró méretét a 20. század közepe óta figyelik, műholdakkal pedig az 1970-es évek óta − írta a The Guardian.
Február elején a tudósok rögzítették, hogy az Északi-sarkon több mint 20 fokkal emelkedett a hőmérséklet, és már a jég olvadási küszöbét is átlépte. Az új rekordot különösen aggasztónak nevezték, mivel a jég visszaveri a napfényt és hűti a bolygót.
A tengeri jég hiánya sötétebb óceánfelszínt eredményez, amely így több napfényt nyel el, ez pedig felgyorsítja a felmelegedést − közölte Mika Rantanen, a Finn Meteorológiai Intézet klímakutatója, majd megjegyezte, hogy az Északi-sarkvidéken február elején bekövetkezett erős téli felmelegedés akadályozta a tengeri jég növekedését.
Az éghajlatváltozást kutató szolgálat szerint 2025 februárja a harmadik legforróbb február volt, a globális hőmérséklet 1,59 fokkal nőtt az ipari forradalom előtti szinthez képest.
A tengeri jég drasztikus csökkenését az is okozta, hogy 2024 volt az eddigi legmelegebb év, a Föld felszínének kétharmadát rekordszintű hőség sújtotta. Az év első felében az El Nino-jelenség hozzáadódott a fosszilis tüzelőanyagok által okozott szennyezéshez, mely megakadályozta a napfény visszaverődését.
Az El Nino azóta alábbhagyott, és enyhébb formája, a La Nina követte, melyről úgy véli a Meteorológiai Világszervezet, hogy ez nem lesz hosszú életű. Richard Allan, a Readingi Egyetem klímakutatója szerint a sarkvidéki tengeri jég olvadása komoly következményekkel járhat, amit csak az üvegházhatás által okozott gázok csökkentésével lehet megoldani.