Nagy valószínűséggel a potenciális földönkívüliek is mesterséges intelligenciával rendelkeznek, és éppen nevetnek rajtunk, hogy csak most jutottunk el fejlettségben az MI-k szintjére. Ne kis zöld lényekre számítsunk az űrből, inkább nálunk sokkal okosabb robotokra, akik már régen eljutottak a mi nívónkra. Legalábbis ezt állítja egy harvardi professzor.
Avi Loeb a Harvard megosztó professzora, akit kollégái és a tudományos élet egyéb szereplői is sokszor támadnak nem túl szigorú nézetei és szilárd ufóhite miatt. Most újabb kijelentéseivel borzolja az akadémikus élet állóvizét. Úgy látszik, lételeme a kollégapukkasztás. Sokan meglepődtek, Loeb persze nem, amikor a Princeton Egyetem és az Indiai Technológiai Intézet kutatócsoportja a mesterséges intelligenciát bízta meg számítógépes chipek gyártásával, és az MI földi ésszel szinte felfoghatatlan megoldást választott. Olyan fura áramköröket tervezett, amelyekre mi képtelenek lennénk, és ezek a meglepő megoldások hihetetlen hatékonynak bizonyultak. Loeb a többi kutatóval szemben nem ledöbbent, hanem úgy kommentálta az esetet:
a mesterséges intelligencia hamarosan felülmúl mindent, amire az ember képes.
Szerinte lassan el kell fogadnunk, hogy nem az ember a teremtés csúcsa, mert hát ha vannak idegen civilizációk – és neki meggyőződése, hogy vannak –, akkor milyen fejlett mesterséges intelligenciával rendelkezhetnek, ha, mondjuk, már évmilliárdok óta léteznek, így bőven az ember megjelenése előtt éltek és élnek ma is valahol a világegyetemben. Az emberek csak azért gondolják magukat felsőbbrendűnek, mert még nem sikerült kapcsolatba lépnünk semmilyen földön kívüli intelligenciával – gondolja Loeb.
Hipotézise szerint nagyot fogunk nézni, ha egyszer majd találunk egy másik bolygóról származó mesterségesintelligencia-szondát, amely bizonyíthatja a bőven a mi intelligenciánk felett álló lények létezését. Illúzió, hogy mi állunk a csúcson, hogy a mi tudatunk és szabad akaratunk a legnagyobb dolog. Ha a mesterséges intelligencia több paraméterrel rendelkezik, mint az agyunk, akkor neki is lehet szabad akarata és tudatossága. Ha egy lény valahol máshol mesterséges intelligenciát fejleszt(ett) ki, hogy javítsa magát, akkor nemcsak az összes embernél okosabb lesz, hanem az összes földönkívülinél is. Loeb szerint a mesterséges intelligencia olyan gyorsan fog fejlődni, különösen amikor a gépek elkezdenek maguknál is intelligensebb gépeket kreálni, hogy a mai, mesterséges intelligencia által gyártott számítógépes chipek szinte primitívnek tűnnek majd a jövőben.
Szerencsére nem Loeb az egyetlen, aki azt gondolja, a mesterséges intelligencia önmagát fogja továbbfejleszteni, mert akkor gyanakodnánk, de Seth Shostak, a SETI (Search for Extra-Terrestrial Intelligence) Intézet vezető csillagásza is úgy gondolja, feltaláljuk azokat a gépeket, amelyek az utódaink lesznek, és ez valószínűleg sokszor megtörtént már, bőven az emberek kora előtt, máshol. Sőt, az idegenek is mesterséges intelligencia formájában jelennek majd meg, mert a gépi intelligencia sokkal gyorsabban fejlődik, mint a biológiai intelligencia, és a gépek mindig újabb és újabb, fejlettebb gépeket terveznek. A gépevolúció a biológiai evolúcióhoz képest iszonyú sebességgel zajlik, ezt az is bizonyítja, hogy mi, emberek még mindig körülbelül ugyanazon az intelligenciaszinten vagyunk, mint a korai modern emberek, akik egymillió évvel ezelőtt mamutokra vadásztak.
A mesterséges agyban lévő szilícium könnyen felülmúlja az ember idegi impulzusait, és nem csak a fajunkat fogja elhomályosítani.
Shostak is azt mondja, ha egy gép valahol, bárhol mesterséges intelligenciát dolgozott ki önmaga fejlesztésére, akkor nemcsak az összes embernél okosabb lesz, hanem az összes földönkívülinél is. Shostak és Loeb egyetértenek abban, hogy az első idegenek, akikkel találkozhatunk, nagy valószínűséggel az MI-t fogják képviselni, és nem biológiai lények lesznek.
A gépi intelligencia ügyesebben tudna utazni a világok, galaxisok között, nem viselné meg az egészségileg is megterhelő út, a gravitáció, a tápanyaghiány, a magány.
A Mars jó példa lenne erre, a sugárzó, mérgező porral körbevett bolygó nem alkalmas az emberi ott-tartózkodásra, de a mesterséges intelligenciával vezérelt űrhajók tudják, hogy mit kell tenni, mikor, hol, és nem viselik meg őket az embertelen körülmények.
A mélyűrbe utazásra is az MI lenne a legalkalmasabb, ahogy a 9 hónapnyira lévő Marsra is. 9 hónap oda, 9 hónap vissza, ez a hosszú út nagyon megtépázza az emberi testet, a legközelebbi csillaghoz, a Proxima Centaurihoz való eljutás pedig egyenesen lehetetlen. Bár a Proxima Centauri a Naphoz legközelebbi csillag, még így is iszonyúan messze van, bolygója, a Proxima b 42 billió km-re van, és kicsit nagyobb, mint a mi Földünk, de lakható kőzetbolygónak tűnik. Csak hát nagyon messze van, összehasonlításképpen: a Szaturnuszhoz el lehet jutni mai űrszondáinkkal 7 év alatt, de a Proxima b-ig az út ugyanezzel a sebességgel több mint 19 000 évig tartana. És ez még csak az odaút.
De ha kifundáljuk, hogy előzhetjük meg a gépek tönkremenetelét és azt, hogy állítsák elő a működésükhöz szükséges energiát, élettartamuk végtelen lehet. Egy esetleges ellenséges földön kívüli hadról Shostak úgy véli, ha intelligensebbek nálunk, nem jönnek ide elpusztítani minket, mert az túl nagy erőfeszítés és költség lenne. Ha viszont mesterséges intelligenciával rendelkeznek, erre semmi szükségük.