Clint Eastwoodot a meditáció segítheti 94 évesen alkotni, ahogy több kollégáját, Mia Farrow-t (80) vagy Shirley MacLaine-t (90) is, akik életkor ide vagy oda, mégis frissek. A transzcendentális meditáció jótékony hatásairól évtizedek óta hallani, és most egy új kutatás tovább árnyalta a képet: a rendszeres meditáció képes visszafordítani az öregedést a stressz-szint jelentős csökkenésével.
A Maharisi Mahes indiai jógi által kifejlesztett transzcendentális meditáció 1955-ben kezdett terjedni először szülőhazájában, majd az egész világon, mígnem a Föld legnépszerűbb meditációs technikája lett. Több mint hatmillióan sajátították el világszerte, köztük a jógitól közvetlenül tanuló Beatles- és Beach Boy-tagok vagy Donovan, Clint Eastwood, David Lynch, Mia Farrow és Shirley MacLaine.
Amikor a jógi 1958-ban Hawaiira utazott terjeszteni az eszméit, a helyi újság azt írta róla: „Nincs pénze és nem kér semmit. E világi tulajdona elfér egy kézben. Maharisi Mahes jógi világ körüli úton van. Egy üzenetet visz, mely, ahogy mondja, megszabadítja a világot a boldogtalanságtól és az elégedetlenségtől.”
A boldogság technikájának lényege, hogy minden nap kétszer kell gyakorolni, reggel és este 15-20 percig csukott szemmel, kényelmes ülő helyzetben. Segítségével mély nyugalmi állapot érhető el, ami kitisztítja az idegrendszert, lecsökkenti a stressz- és feszültségszintet. Maharishi jógi szerint ez univerzális, vallásoktól független szellemi technika, amely lecsendesíti, megnyugtatja, ellazítja az elmét, de a megtisztulás miatt éberré és tudatossá is teszi. A technikát tanfolyamokon oktatják hét lépésben, ami erősen fókuszál az adott tanulóra, az igényeire és a kérdéseire.
Aki elsajátítja a hosszú távú nyugalmi állapot trükkjét, az azonban nemcsak relaxálni tud majd, hanem – új kutatások szerint – újra tudja programozni biológiai óráját is, így lassul öregedése és nő stressztűrő képessége. A tanulmányban azt vizsgálták, milyen a fizikai és agyi állapota annak, aki már 40 éve gyakorolja a meditációt, és hogyan öregszik azokhoz képest, akik nem ilyen kitartóak.
Az elemzés jelentős különbségeket tárt fel a génexpresszióban, az agyi aktivitásban és a stresszhormonok szintjén.
Az egyik legjelentősebb eredmény a génexpresszió területén tapasztalható, ez az, amikor a gének kifejeződése változik a környezet vagy néhány más gén hatására. Ezek például megakadályozhatják, hogy a gén terméke megfelelően működjön. Azoknál, akik rendszeresen végzik a transzcendentális meditációt, alacsonyabb, olyan specifikus gének expresszióját találták, amelyek a gyulladásokhoz és a stresszhez kötődnek, vagyis a TM-technológiák hosszú távú gyakorlása molekuláris szinten megváltoztatja a testet.
A tanulmány kimutatta, hogy ezek a génexpressziós különbségek, a kognitív működés indikátorai és az alacsonyabb kortizolszint úgy kapcsolódik össze a tartós meditációk hatására, hogy mind a stressz, mind az öregedés szintjét csökkenti. A rendszeresen meditálók agyi jelei a fiatal agyra jellemző mintát mutatnak. És hiába gondoljuk, hogy a kognitív hanyatlás az életkorral óhatatlanul együtt járó folyamat,
az idősebb meditálók EEG-vizsgálatai azt mutatják, agyuk a fiatalokéval vetekszik.
Ez például az agy információfeldolgozási sebességében is megmutatkozott, gyorsabb válaszidő jellemezte a meditálókat, mint az azonos korú nem meditálókat.
Magasabb pontszámot értek el a Brain Integration Scale- (BIS) skálán is, ami az agyhullámokat, a reakciósebességet és a fókuszálást méri. A tanulmány egyik szerzője szerint a kognitív funkciókkal kapcsolatban azt találták, a fiatalabb és az idősebb meditálók is magasabb pontszámot értek el az agyi mérésen, mint a nem meditálók. A stressz nemcsak a hangulatunkat befolyásolja, hanem a hajban is megjelenik. A kutatók a kísérletben részt vevők hajmintáit analizálva azt tapasztalták, ha az alany nem meditál rendszeresen, akkor magasabb kortizolszint mérhető a hajában is.
A kortizol kritikus szerepet játszik a szervezet stresszre adott válaszában, és a krónikusan magas kortizolszint a kognitív hanyatláson túlmenően számos, az életkorral összefüggő egészségügyi problémához kapcsolódik. A kutatás megerősíti azokat a korábbi eredményeket, amelyek arra utalnak, hogy a meditáció csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának kockázatát.
(Borítókép: sopradit / Getty Images)