Egy március végén megjelent tanulmány szerint megtalálhatták a megoldást a holdi regolitból készült téglák összetartására és javítására, így hamarosan megkezdődhet az előőrsök építése a Holdon.
Baktériumok segítségével kezdhetnek épületek és városok építésébe a Holdon – írta vasárnapi cikkében az űrkutatási innovációkkal és csillagászati hírekkel foglalkozó Space.com, amely a Frontiers in Space Technologies című folyóiratban március 27-én megjelent kutatást szemlézte. Az égitesten hamarosan holdi regolitból készült téglákból kezdődhet meg az előőrsök építése, és az új regolit-szimulánskísérleteken alapuló tanulmány szerint baktériumokat lehetne használni a téglák összezárására.
A regolit az egyes szilárd kérgű égitestek, így a Hold felszínét is borító törmelékes kőzetréteg. Tekintettel arra, hogy a Földről bármilyen anyagot tömegesen a Holdra juttatni nagyon költséges lenne, így a holdi regolitból történő téglagyártás ötlete már korábban előkerült, mint egy lehetséges megoldás az építkezésekhez. Világszerte számos kutatócsoport – köztük az Indiai Tudományos Intézet (IISc) is – kísérletezik téglák készítésével szimulánsokból, ugyanis a holdi regolit mintái ritkák és drágák.
Az IISc kutatói korábban rájöttek, hogy a Sporosarcina pasteurii földi talajbaktérium segítségével téglákat készíthetnek a szimulánsból, ugyanis a baktérium képes az általa termelt karbamidot és a kalciumot kalcium-karbonát-kristályokká alakítani, amelyek guarbabból kivont guargumival keverve képesek a regolit részecskéit téglákká kötni. Az Indiai Tudományos Intézet munkatársai megpróbálták szinterezéssel is előállítani a téglákat, és bár azok erősebbnek tűntek, a Holdon ehhez szigorúbbak a körülmények.
A hőmérséklet-változások sokkal drámaibbak lehetnek a holdfelszínen, ami egy bizonyos idő alatt jelentős hatást gyakorolhat. A szinterezett téglák törékenyek, ha megrepednek, és a repedés megnő, az egész szerkezet gyorsan széteshet
– mondta Koushik Viswanathan, az IISc munkatársa, hozzátéve, hogy ezért szükséges lenne a holdi téglák javítása, még mielőtt egy épített holdi előőrs porrá omlana. A kutató és kollégái így visszatértek a Sporosarcina pasteurii felhasználásához, de ezúttal nem a téglagyártásnál történő alkalmazásához, hanem egy tömítőanyag létrehozása miatt, ami képes lenne kitölteni a keletkező repedéseket és lyukakat.
Az IISc csapata téglákat szinterezett regolitszimulánsból, majd több sérüléstípust hoztak létre rajtuk – lyukakat, V alakú és félköríves bevágásokat –, amelyek a szerkezeti fáradásból adódhatnának. A kutatók ezután a Sporosarcina pasteurii, guargumi és regolitszimuláns kombinációjából összeállított keveréket ráöntötték a téglákra, majd néhány napig állni hagyták azokat, hogy az iszap beszivárogjon, és kitöltse a lyukakat és repedéseket.
A baktériumok egyrészt kalcium-karbonátot termeltek, ami hatékonyan kitöltötte a repedéseket, másrészt biopolimereket hoztak létre, amik pedig lehetővé tették, hogy a keverék a téglához kötődjön és újra szilárddá tegye azt.
A csapat megállapította, hogy ez a tégla korábbi nyomószilárdságának 28-54 százalékát adta vissza, de nem az eredeti szilárdságot. „Az egyik nagy kérdés az, hogyan viselkednek ezek a baktériumok földön kívüli körülmények között” – mondta Aloke Kumar, az IISc munkatársa. Tapasztalatszerzés érdekében a kutatócsoport javaslatot tett a Sporosarcina pasteurii mintájának Holdra juttatására a közelgő Gaganyaan-küldetés részeként, ami 2026-ban három űrhajóst juttathat a világűrbe.