Egy új tanulmány szerint a probiotikumok segíthetnek csökkenteni a negatív érzéseket, ami jelentős előrelépést jelenthet a mentális egészség támogatásában. Katerina Johnson és Laura Steenbergen kutatók a Mental Health Research folyóiratban közzétett eredményei azt mutatják, hogy a szupermarketekben kapható „hasznos” baktériumok” nemcsak az emésztőrendszerre, hanem a hangulatra is pozitív hatással lehetnek.
A probiotikumok olyan „hasznos” baktériumok, amelyek italok vagy tabletták formájában kaphatók a szupermarketekben, illetve természetes módon előfordulnak olyan élelmiszerekben, mint a joghurt, a fermentált sajt és a savanyú káposzta.
A kutatás részeként fiatal, egészséges felnőttek egy hónapon keresztül szedtek Lactobacillus és Bifidobacterium baktériumokat tartalmazó probiotikumot. A szakemberek többféle módszerrel, köztük napi hangulati jelentésekkel, pszichológiai kérdőívekkel és számítógépes feladatokkal mérték a hatásokat.
A Medical Xpress beszámolója szerint ez az első olyan tanulmány, amely napi hangulati jelentéseket használt a probiotikumok hatásainak értékelésére, és egyértelműen kimutatta, hogy azok csökkentik a szorongást, stresszt, fáradtságot és depresszióra való hajlamot.
Johnson szerint „a bél-agy kapcsolat különböző útvonalakat biztosít, amelyeken keresztül a bélben lévő baktériumok befolyásolhatják, hogyan érezzük magunkat és viselkedünk, beleértve a bolygóideget, az immunrendszert és a hormonokat is”.
A kutatók megfigyelték, hogy a probiotikumoknak körülbelül két hétre volt szükségük a negatív érzések csökkentéséhez, ami hasonló az antidepresszánsok hatáskezdetéhez, de fontos különbség, hogy
míg az antidepresszánsok gyakran mind a negatív, mind a pozitív hangulatot tompítják, a probiotikumok csak a negatív érzéseket csökkentették.
A tanulmány arra is rávilágított, hogy bizonyos személyiségjegyek befolyásolhatják, kik profitálhatnak a legtöbbet a probiotikumoktól. „Azt találtuk, hogy különböző jellemvonások, leginkább a kockázatkerülő hajlam, összefüggésben álltak a probiotikumok nagyobb hangulati hatásával” – jegyezte meg Johnson. Emellett a probiotikumokat szedő résztvevők valamivel pontosabban ismerték fel az arckifejezéseket, ami az érzelmi jelzések feldolgozásának javulására utal.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy bár az eredmények ígéretesek, a probiotikumokat nem szabad az antidepresszánsok helyettesítőjének tekinteni. Steenbergen szerint „talán a jövőben a probiotikumokat célzottan lehetne használni korai beavatkozásként, hogy csökkentsük annak esélyét, hogy a negatív érzések mentális egészségügyi állapotokká, például depresszióvá fejlődjenek, bár ennek megerősítéséhez több kutatásra lenne szükség”.
A tanulmány azzal zárul, hogy még sok kérdés megválaszolatlan a probiotikumok pontos működési mechanizmusáról és hosszú távú hatásairól. A kutatók remélik, hogy eredményeik arra ösztönzik a mentális egészséggel foglalkozó szakembereket, hogy egyszerű, napi hangulati méréseket is bevegyenek vizsgálataikba, hiszen „néha a legegyszerűbb kérdések tárják fel a legjelentősebb válaszokat.”