A génnel kapcsolatos korábbi kutatások során a Caenorhabditis elegans fonalféreg csak azon az áron érhetett el hosszabb élettartamot, ha megszűnt a szaporodási képessége. "A gén kiiktatása az állat teljes kifejlődése után azonban úgy tudta növelni az élettartamot, hogy nem volt hatással a szaporodásra" - mondta a New Scientistnek a kutatásokat vezető Cynthia Kenyon, a San Francisco-i California egyetem munkatársa.

A daf-2 néven ismert gén gyümölcslegyek és egerek génkészletében is megtalálható, ezért Cynthia Kenyon úgy véli, esetleg még a humán örökítőanyag is tartalmazhatja. Hasonló módon kezelve a gént esetleg biztonságosan nyújtható lenne az emberek élettartama is, jelentette ki a kutatónő.

Nincs ingyen a hosszú élet

Ezzel szemben Tom Kirkwood, a brit Newcastle egyetem öregedési szakértője arra figyelmeztet, hogy a férgek szaporodási problémáinak megoldása "nem jelenti azt, hogy a hosszú élet hirtelen ingyen rendelkezésre áll. Ennél sokkal bonyolultabb kölcsönhatások léphetnek fel. A termékenység csupán egy, de nem egyetlen eleme a cserének" - jelentette ki.

Evolúciókutatók már korábban megjósolták, hogy az élettartamot nem lehet anélkül megnyújtani, hogy az a szaporodásban ne éreztesse hatását. Cynthia Kenyon 1993-ban fedezte fel, hogy a daf-2 kiiktatásával a fonalféreg két hetes élettartama egy csapásra megduplázódik. Viszont utódai sem lesznek.

Nobel-díjat ért a sejthalál Az idei orvosi Nobel-díjat is a C. elegans fejlődésével foglalkozó Sydney Brenner és John E. Sulston brit, valamint H. Robert Horovitz amerikai kutató nyerte megosztva. Mindhárom kutató a Caenorhabditis elegans fonalféreg fejlődését figyelte meg. A mintegy 1 milliméter hosszú féreg mindössze 959 sejtből áll. Az állat fejlődése során a megtermékenyített petesejt osztódni kezd. A C. elegans fejlődése során összesen 1090 sejt keletkezik, ezek közül 131-et pusztít el a programozott sejthalál. Így alakul ki a 959 sejtből álló felnőtt féreg, mely hermafrodita.

Most viszont a kaliforniai kutatócsoport azt mutatta meg, hogy ha a gént 4 napos korban, a felnőtt kor kezdetén változtatják meg, a fonálféreg a szokásosnál kétszer tovább él, és szaporodni is rendesen tud. Ha pedig a gént a féreg kikelése után azonnal kiiktatják, majd a felnőtté válás idején felszabadítják, az állat élettartama nem változik, de késni fog a szaporodásra képes periódus bekövetkezte.

A fonálférgeknél nincs komplikáció

A második kísérlet bizonyította, hogy a daf-2 gén a C. elegans fejlődése és felnőtt élete során felügyeli a szaporodást. Mivel a két szakasz egymástól független, nincs köztük kölcsönhatás, érvelt Cynthia Kenyon.

A Cambridge-i MRC molekuláris biológiai laboratóriumban szintén fonalférgekkel foglalkozó Mario de Bono szerint figyelemreméltóak a felfedezések. "Az eredeti daf-2 mutációk a szaporodási képtelenségüktől eltekintve egészségesek voltak. Ha a termékenység kérdését meg tudjuk oldani, nincs okom azt gondolni, hogy a férgek még további komplikációkkal néznének szembe" - jelentette ki a kutató.