"Voltaképpen még ma sem értjük az emberi agy működését minden részletében" - nyilatkozta a BBC-nek Arthur Toga, a California egyetem (UCLA) Neuro Imaging laboratóriumának igazgatója. Az új 3D térkép kifejlesztésének célja, hogy ne csak az agyi struktúrákat, de azok funkcióját is leírják.

Hétezer agy alapján készül

Még viszonylag kevés kutatás vizsgálta az agy egyedi különbségeit. A háromdimenziós térkép kifejlesztésében tucatnyi brit és európai kollégája támogatja az intézet kutatóit. Ennek során a világ népességét képviselő mintaként kilenc különböző országból kereken hétezer egészséges ember agyáról készítenek felvételeket, majd ezeket összedolgozzák.

Ezt követően a kutatók és az orvosok arra használhatják a 3D atlaszt, hogy összehasonlíthassák az emberi agyról szerzett információikat. Különleges térképek is készülnek, melyek életkor, nem, genetikai háttér és családtörténet szerint rendszerezik a felvett adatokat.

Újdonságnak azonban nem számít az agy digitális térképének ötlete. Egyik első alkalmazása során a géneknek az agyi struktúrákra és az intelligenciára gyakorolt hatását vizsgálták. Ennek során az UCLA kutatócsoportja finn kutatókkal működött együtt.

Ikreket is vizsgáltak

Mágneses rezonancia vizsgálatok (magnetic resonance imaging, MRI) segítségével 20-20 egypetéjű és kétpetéjű ikerpár agyát vizsgálták meg. Hasonló térképeket használnak a skizofrén betegek rokonainak vizsgálatához, illetve az Alzheimer-kór kialakulásához vezető genetikai kockázatok megállapítására.

A szakértők azzal számolnak, hogy néhány éven belül az orvosok világszerte online 3D atlaszok segítségével állíthatják fel a diagnózisukat, és így a betegek gyorsabban juthatnak célzott kezelésekhez.